Aktuális-e a XIX. századi naturalista tolvajsztori a mai valóságban? Gerhart Hauptmann: A bunda című 1893-ban született tolvajkomédiáját most Verebes István viszi színre a Nemzetiben, a legendás Törőcsik Mari – Bodrogi Gyula párossal, akik mellesleg már harminc éve nem játszottak együtt. Egy átlagos történet arról, hogyan tehetünk igazságot szegények és gazdagok között…
A Kövek a zsebben című ír darabot a londoni sikerek után már több helyen is játsszák. Itthon, Rudolf Péter és Kálloy M. Péter alakításában lehet és ajánlatos megtekinteni a Thália Újstúdióban! Kicsit zsúfolt minden, hiszen a színpadon olykor egyszerre van jelen 15 szereplő és a néző végtelen képzelete, nameg nagy a sár is, csak óvatosan! De a két színész igazán megizzad a nézőért és azért, hogy elmeséljék történetüket teljesen hitelesen. Jócskán hiteles és méltán ámulatos!
A Google naptára után jelent meg a hír, robbant a bomba a webes alapú szövegszerkesztő után. E-mail-en terjed. Egy Built-in Orderly Organized Knowledge újdonságról van szó, mint szenzációsan új médiumról.
A Páva utcai zsinagógaépület újabb megrendítő minikiállításnak nyújt teret, ahol megtekinthetjük az 1944. nyarán ausztriai kényszermunkára szállított magyar zsidó mártírok dokumentumait, személyes tárgyait. A kiállított emlékek között a legérdekesebb az a néhány naplófüzet, amelyekben jól olvasható kézírással elejétől a végéig az 1945. ápr. 25-i tömeges kivégzésig végigkövethetjük a hányattatásokat az áldozatok szemszögéből.
Kényes ízlésű mozirajongók is bátran bemehetnek erre a kicsit nyálas, kicsit rózsaszínű, kicsit klasszikus lávsztorira. A képi világ, a mi európai szemünknek bizonyára szokatlan, ezért lenyűgöző is lehet. Rendkívül megdöbbentő, hogy egy svájci cseppet sem fekete üzletasszony első pillantásra beleszeret egy maszáj harcosba, kenyai szafarijának – mit egyébként az évek óta szívszerelmével abszolvált – az utolsó napján és hagy csapot, papot, csokiországot lecseréli a csokibőrű, cseppet sem finom ízlésű szamburu harcosra, akinek egy kecske többet ér a nőnél.
A Tutira kamuzunk 1997-es évjáratával csak most, 2006-ban tudott eljutni a magyar mozikba. Bizony nagy kár, mert e film kapcsán tényleg elmondható, hogy a franciák találták fel a vígjátékot és mellé a könnyed jelzőt. Ettől a filmtől nem kell világmegváltó eszméket, súlyos társadalmi/lelki problémákat elvárni, csak egy egyszerű kisember életét és környezetét, valamint egy kis, zárt közösséget mutat be, és ez pont elég. Mégpedig napjaink Párizsában, a zsidó-arab negyed kellős közepén, ahol egyértelmű, hogy csak zsidóként lehet boldogulni; így, ha az ember éppenséggel goj, akkor annak a hozománya temérdek baj lesz.
A kalandos bűnügyi film egy – a Tihanyi Apátság múzeumából – elrabolt, görög eredetű aranyszobor körül bonyolódik. Ez után nyomoz a hiú és kétbalkezes Kardos doktor és a lefokozott, de tehetséges, bravúrosan nyomozó Ötvös Csöpi. A balatoni főidényben épp vitorlásverseny zajlik. Ide, a versenyhez vezetnek a nyomozás szálai. Kardos doktor melléfogásai ellenére, a vízen, a levegőben, és a szárazföldön végrehajtott üldözési jelenetei után Ötvös Csöpi végül – Bencének, a fagylaltos unokájának közreműködésével – felgöngyölíti a bűnügyet.
Idén újra indítjuk a budapesti kiülős helyekről szóló sorozatunkat, hogy mindenki eligazodjon a nyári éjszakákban. 2006-ban is vannak szabadtéri helyszínek bőven, tehát mindenki megtalálhatja zenei illetve ital ízlésének megfelelő helyet, ráadásul – kevés kivétellel – ingyenesen! Sajnos a sörök "vizességét" nem tudtuk lemérni, de a pohár és a korsó sörök árát mindenhol megvizsgáltuk…
Idén újra indítjuk a budapesti kiülős helyekről szóló sorozatunkat, hogy mindenki eligazodjon a nyári éjszakákban. 2006-ban is vannak szabadtéri helyszínek bőven, tehát mindenki megtalálhatja zenei illetve ital ízlésének megfelelő helyet, ráadásul – kevés kivétellel – ingyenesen! Sajnos a sörök "vizességét" nem tudtuk lemérni, de a pohár és a korsó sörök árát mindenhol megvizsgáltuk…