Yona Friedman 1923-ban született
Budapesten. Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen kezdte meg,
majd Izraelben folytatta azokat, míg végül Párizsban kötött ki,
ahol jelenleg is él. Friedmant nagyszabású tervek, univerzális
gondolatok és utópiák jellemzik. Lebegő városokat épít a világ
nagyvárosai fölé, képregényeket készít; az építészetet egy
teljesen új, absztrakt formában közelíti meg, nagy híve a
környezetvédelemnek.

A Ludwig Múzeumban látható tárlat egy
workshop keretén belül valósult meg, önkéntesek segítségével.
A kiállított építmények és vázlatok között végig haladva a
falakon – képek formájában- az ő munkájukat is
megtekinthetjük. A kiállítás kezdéseként megtudhatjuk, Friedman
hogyan is gondolta a világ összekötését mindössze kilenc darab
híddal és miként lehetne a városi kerteket művelni – azaz, mi
is az a Friedman-féle „zöld építészet”. Az építész
gondolatait egyszerű rajzokban és könnyen megérthető szövegekkel
fejezte ki, azt sugallván, ezek a dolgok akárki által
létrehozhatók. Ezeket a falakon láthatjuk és legtöbbször
útmutatást adnak az egyes installációkhoz. Mivel Friedman nagy
környezetvédő, fontosnak találja, hogy olyan városmodelleket
alkossunk, amelyek a környező vidékeket nem rombolják. Ezen kívül
véleménye szerint az ideális múzeum modellje az utca. Apropó, a
nyolcvanas években nemzeti színházat tervezett Budapestnek,
amelynek rém egyszerű vázlataiba is belenézhetünk. A
kiállításon egy filmet –pontosabban egy riportot- is láthatunk
az építésszel. Ebben elmondja, hogy szerinte a legtöbb épület
csak szimbólum, méghozzá azt szimbolizálja,hogy építtetője
gazdag vagy épp híres, ám az épületet valójában a lakó
alakítja ki. Számomra a kiállítás legérdekesebb pontja a
Friedman által megalkotott „lakás-írógép”. Ennek lényege,
hogy az írógép tulajdonosa az 53 billentyű segítségével
megtervezheti lakását, csak úgy, ahogyan a szomszédai is és
ezáltal egyfajta közösségi tervezésbe kezdenek, saját várost
építhetnek.
Láthatjuk még Friedman „Űrvárosát”,
ízelítőt kaphatunk a mobil építészetből, az általa tervezett
hídvárosokból, sőt azt is megtudhatjuk miként éljük túl
Afrika viszontagságait. A kiállítóterem közepén akár pár
percre építészek is lehetünk és -bármilyen furcsa- még
rajzfilmet is nézhetünk. Ha nem hiszed, járj utána…
…Sőt
használd ki a lehetőséget és készíts magadnak teát a kiállítás
egyik „városi kertjében” vagy vegyél részt a rendszeres,
esetleg az exkluzív tárlatvezetések egyikén. Az előbbi program
jegye mindössze 300 forint, míg az utóbbi programok kiállítási
belépővel ingyenesek.