A kezdés miatt lehettek csak elégedetlenek az összegyűltek, ugyanis a koncert 20 órára lett meghirdetve, ezzel szemben 23 óra körül indult csak el a buli. Azonban Zsuzsa és zenekara mindenért kárpótolt. Volt szerencsém a művésznővel váltani pár szót, amíg aláírta a cd-met (mert természetesen megvan), igazi közvetlen és tehetséges csajsziról van szó.
Érdemes volt várni rájuk. Láthatólag zavarban voltak egy kicsit, amit maga Zsuzsa is beismert, de a koncert élvezhetőségén ez mit sem csorbított. A “Tudod, ez sci-fi”, a “We belong together”, az “Isn’t it” és társaik után az addig ütemesen ugráló tömeg felkapta a fejét “A lányok másra várnak” című költeményre és még nagyobb tombolásba kezdett. Zsuzsa kicsit meg volt fázva, emiatt elnézést is kért, de a hangján, éneklés közben ez egyáltalán nem érződött. Van tüdeje a művésznőnek, látszik, hogy nem ma kezdte ezt a szakmát, mellesleg végig önfeledten táncolt is. Mindemellett meglepő volt az őszintesége és az, hogy látszott, tényleg örül a közönségének. Kovács Peti gitáros a másik húzóerőt jelentette. Szagatta a húrokat, karizmatikus kisugárzása pedig akarva-akaratlanul is vonzotta az ember figyelmét.
Az előző, “Szívadóvevő” című lemezről mindössze egy szám, a “Rock The Casbah” hangzott el, amit hősnőnk a húgának ajánlott. Jött a másik slágerdal, a “Be infected”, amely nem mellesleg elnyerte a legjobb videoklipnek járó Comet-díjat is, majd a pimasz, odamondós, “Szállj ki a kocsimból2 (személyes kedvencem az eredetileg dühös kislányvokálokkal tűzdelt nóta) zárta a fellépést. A tömeg még egyszer visszatapsolta Zsuzsáékat.
Egy baj volt csupán: a fellépés csak kb. 70-80 percesre sikeredett, ezt Zsuzsánk is elismerte, de ez egyértelműen betudható a “Barkácsklub” dalainak rövidségének. Nem baj. Így is jó volt. Én legalábbis maximálisan azt kaptam, amit vártam, még egy kicsit überelnie is sikerült a csapatnak az elvárásaimat. Az már csak a hab a tortán, hogy mindezt ingyen élvezhettük.
Zsuzsa egyre jobb és jobb előadó lesz, ezt bizonyítja a két szólóalbuma közötti óriási fejlődés is. Remélhetőleg nemsokára kicsit szélesebb befogadórétegre is talál ez a zene. Sosem lesz valószínűleg agyonjátszott rádiósláger ezen dalok egyikéből sem, de szerintem Zsuzsának nem is ez a célja, Végre azt csinálja, amit szeret. És amit mi is szeretünk, sokan.