Szuperhősök nyara a mozikban

Az X-ek után újabb szuperhősök a mozikban, ezúttal a pajzsos legenda, Amerika kapitány, és a varázsgyűrűs Zöld Lámpás.

Ha szuperhős-mozikról van szó, Hollywood nem ismer lehetetlent. A mai értelemben vett képregények – némi európai hátszéllel – Amerikában születtek meg, és immáron több mint 100 éve (!) szórakoztatják a nagyérdeműt, világszerte olvasók tízmillióit és dollárok milliárdjait megmozgatva. Nagy üzlet ez, rengeteg pénzzel, így nem csoda, hogy a producerek rendszeresen vásárolnak megfilmesítési jogokat. Ha egy képregény-adaptáció jól sül el, akkor arcpirítóan sok pénzt tud hozni a konyhára (pl. Pókember, X-Men), bár az is igaz, hogy ha becsúszik valami gikszer, akkor bődületes buktát is el lehet könyvelni (pl. az első Megtorló-film 1989-ben Dolph Lundgren-nel).

Képregényfilmet készíteni sokkal nehezebb, mint holmi „átlagos” mozit. A több száz féle címek rajongói – még ha csak Amerikát vesszük – rendkívül komoly rétegnek számítanak, akiket semmilyen, de legfőképp anyagi szempontból nem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen ők adják a filmadaptáció nézőinek legkeményebb magját. Vagyis egy képregényfilm készítésébe belevágó stúdiónak sokkal szűkebb határok között lehet csak mozogni, hiszen egyfelől meg kell felelniük a rajongók elvárásainak, akiknek fejében egészen pontos elképzelések léteznek a különféle szereplőkről és történetekről. Ha a moziban látottak nagyon nem találkoznak ezekkel a „belső filmekkel”, akkor a kész mozi erősen felemás fogadtatású lesz (pl. Superman visszatér, X-Men Origins – Wolverine).
Emellett azonban még azon nézőknek is meg kell felelni, akik nem ismerik annyira az adaptáció forrásának tekintett képregényt, hanem egyszerűen csak egy jó filmet akarnak látni. Ez sem egy elhanyagolható tényező… Ha azt vesszük, hogy egy stúdió átlag 100-150 millió dollárt öl egy-egy nagyobb produkcióba, akkor kínosan ügyelnie kell arra, hogy a befektetett pénz megtérüljön a mozipénztáraknál és persze profitot is termeljen.
Ez egy iszonyatosan kiszámított üzleti befektetés, ahol nincs helye tévedésnek, így tehát képregényfilmet készíteni egyszerre biztos üzlet, de ugyanakkor rendkívüli kockázat is.

Amerika kapitány

Az álarcos hősök (amerikai) kalandjait cca. 80 éve követhetjük figyelemmel, melyek gyakorlatilag kimeríthetetlen ötletforrást jelentenek a forgatókönyvírók számára. Idén nyáron újabb két legendával találkozhatunk a mozikban.
Az 1940-es évek elején a képregények már nem számítottak újdonságnak, sőt, már az első szuperhősök is akcióba lendületek (a Fantom, Superman, Batman, stb). A második világháború beköszöntével a képregényhősök egyre-másra nácikkal és német titkosügynökökkel kerültek összetűzésbe. Bebizonyosodott, hogy a képregények nem csupán szórakoztatásra jók, de kiváló ideológiai eszközök is, mind a fronton harcoló katonák, mind pedig az otthon maradottak számára.

Ezekben a zavaros időkben született meg – Joe Simon és Jack Kirby jóvoltából – Amerika Kapitány, akinek első képregénye 1941 tavaszán jelent meg. A történet szerint egy fiatalembert, a gyengécske és sovány Steve Rogers-t alkalmatlannak nyilvánítják a sorozáson, de értékelik hazafias érzéseit, így lehetővé tesznek számára egy titkos kísérletben való részvételt, amely tökéletes katonák létrehozását tűzte ki céljául.
Rogers beveszi a szuperkatona-szérumot, így a nyeszlett fiúból rettenthetetlen kinézetű harcos válik: izomzata, reflexei és állóképessége az emberi szervezet természetes lehetőségein belül a tökéletességig fejlődik.
Amerika Kapitány öltözéke egy mindenki által ismert jelképen, az Egyesült Államok zászlaján alapul, sisakját pedig szárnyak díszítik, utalva Mercurius-ra, a gyorsaság római istenére. Fegyvere egy különleges fémötvözetből készült pajzs, amely így egy újkori „kereszteslovag” megjelenését kölcsönzi a Kapitánynak, aki idővel az amerikai álom megtestesítőjévé vált, miközben hazafias mivolta mindvégig megmaradt.
A Kapitány filmes debütálására alig pár évet kellett csak várni; 1944-ben egy tévésorozatban volt látható, majd 1990-ben egészestés film is készült a kalandjaiból, de az annyira rosszra sikerült, hogy csak videón jelent meg.
A 2000-es években ismét divatba jöttek a szuperhős-filmek, így sorra készültek Marvel-es képregényadaptációk (is), melyek közül néhány (Hulk, Vasember, Thor) a közelgő Bosszú angyalai-filmet készíti elő. Ebbe a sorba illeszkedik Amerika kapitány is, aki a képregényekben sokáig az Angyalok vezetője volt.
Az új film rendezője a látványfilmek egyik nagy szakértője, Joe Johnston, aki George Lucas híres effektműhelyében, az Industrial Light & Magic-ben tanulta a trükkszakmát, és olyan filmeket készített azóta, mint a Rocketeer, a Jumanji, a Jurassic Park 3, vagy a Farkasember. Johnston tehát nem rossz rendező, ami a látványt és a trükköket illeti, viszont nem is egy Scorsese, vagy Nolan, akik a történetre és a szereplőkre is nagy hangsúlyt fektetnek. Remélhetőleg a Kapitánynak nem kell beérnie holmi közepes csihi-puhival, hanem árnyalt karakterábrázolást és tisztességes történetet is kap.
A címszerepben Chris Evans látható, aki már alakított szuperhőst, mégpedig a (kissé gyengécske) Fantasztikus négyes-ben, ahol Johnny Storm, azaz a Fáklya bőrébe bújhatott. Valamirevaló szuperhősnek szuperellenfél is jár, így Amerika kapitánynak a hírhedt náci bűnözővel, a Vörös Koponyával kell megmérkőznie, akit Hugo Weaving (Mátrix, A gyűrűk ura) játszik.

Zöld Lámpás

Egy másik korabeli – és nem kevésbé népszerű – szuperhős 1940 júliusában debütált. Ő nem volt más, mint Green Lantern, vagyis a Zöld Lámpás. A figura ekkoriban még különbözött ma ismert megfelelőjétől, de már akkor is varázsgyűrűt viselt, amivel gyakorlatilag bármire képes volt, határt csak a képzelő- és akaratereje volt képes szabni. A film alapját képező (második) képregénysorozat 1959-ben indult, amikor újraértelemezték a főszereplőt és egész háttértörténetét. (A Zöld Lámpás később az Igazság Ligája nevű szupercsapat alapítótagja lett, és nem mellesleg – hasonlóan a Bosszú Angyalaihoz – ebből is hamarosan nagyszabású film készül – a rajongók legnagyobb örömére és várakozására, a főszereplők között Superman-nel, Batman-nel és Wonder Woman-nel.)
A film (és a képregény) története szerint a Zöld Lámpások Serege egy intergalaktikus rendfenntartó hadtest, melynek minden tagja egy különleges gyűrűt visel az ujján. A gyűrűk egy szinte kimeríthetetlen energiaforráshoz kapcsolódnak, melyet az ún. Őrizők, a galaxis hatalmas, mindenható lényei alkottak meg. Hal Jordan, a fiatal és vagány berepülőpilóta Abin Sur-tól, egy haldokló földönkívülitől kapja a Zöld Lámpások gyűrűjét, így csatlakozva a hadtesthez, ahol megismerkedik számos „kollégájával”, köztük Kilowog-gal, Tomar-Re-vel és Sinestro-val.
Jordan a Lámpások első emberi tagja, feladata pedig nem kevesebb, mint szembeszállni egy pusztító ellenséggel, Parallax-szal, aki az egész univerzum létét fenyegeti.

Az igencsak látványosnak ígérkező film rendezője az a Martin Campbell, aki annak idején újraélesztette a halódó James Bond-franchise-t (Goldeneye), és feltámasztotta a legendás Zorrót (Zorro álarca). Campbell jókezű iparos, aki ugyan nem készít átütő erejű filmeket, de általában hozza a tőle elvárható szintet.
A címszerepben Ryan Reynolds látható, aki az X-Men Origins – Wolverine-ben már alakított képregényfigurát (Deadpool-t, akit egyébként az önálló filmben is játszik majd), az Élve eltemetve című kamaradrámában pedig bebizonyította, hogy színészi repertoárja nem csak jópofizásból és kockahas-villantásokból áll. Bár Oscar-t érő alakítást nem kell várni tőlük, számos nagyszerű aktor csatlakozott a szereplőgárdához: Mark Strong, Tim Robbins, Angela Bassett, a rosszarcú kiwi, Temuera Morrison, valamint Geoffrey Rush és Michael Clarke Duncan.

Share on FacebookTweet about this on TwitterShare on TumblrPrint this pageEmail this to someone

Film

Találd meg a helyed!

mai bulik
buli helyek
kocsma/bár
étterem / kávézó / teázó
divat/design-shop
mozi
múzeum / galéria
színház
bubi - közbringa
gyorsétterem
dohánybolt
strand / fürdő / wellness
Az Antropos.hu térképet folyamatosan bővítjük, ha szerinted valami hiányzik róla, akkor ITT üzenhetsz a szerkesztőknek!

Hozzászólások

lap tetejére