Valóban kultúrtörténeti dátum lesz a hétfői nap (2005. március 14.), mikor is ünnepi koncerttel és kiállítással megnyílik Művészetek Palotája. Igaz, hogy a megnyitón személyesen csak a meghívottak vehetnek részt, de a televíziós közvetítés segítségével mindannyian megismerkedhetünk majd az épülettel, hogy a következő, már valós találkozáskor, már úgy érezzük magunkat, mintha egy régi, jó ismerőssel találkoznánk.

Az épület három különálló intézményt ölel fel. A keleti harmadban kapott helyet a Fesztiválszínház, az épület szívében áll a Nemzeti Hangversenyterem, a nyugati szárny pedig a Ludwig Múzeumnak ad otthont. A művészeti ágak együttes jelenlétét megfogalmazó alapkoncepciónak megfelelően lesznek az épületnek egyéb állandó lakói is: a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár, valamint a Nemzeti Táncszínház.
A belső tér kialakítása is ennek a jegyében zajlott. A különálló épületegységeket lépcsők és oszlopcsarnokok választják el egymástól, melyek egyben a monumentális előcsarnokot is tagolják, miközben ez az impozáns aula tekintélyes méreteivel átöleli, összekapcsolja, és közös térbe rendezi művészet több területét. Üveg falaival átmeneti zónaként, külső és belső tér közötti közvetítőként működik, és teret ad a legkülönbözőbb társadalmi eseményeknek.
Az intézmény megálmodóinak cseppet sem titkolt terve, hogy a palota kulturális bevásárlóközpontként és találkozóhelyként éljen az emberek tudatában, és mint szabadidőközpontot vegyék birtokukba. Ennek érdekében több vendéglátó egységet (múzeumkávézó internet szolgáltatással, étterem, előadások szünetében mozgó büfé), könyvesboltot, zeneműboltot, könyv- és kottatárat, valamint a kisebbeknek játszóházat alakítottak ki. A programokat is ebben a szellemben tervezik: az előadások szünetében például látogatást tehetünk majd a kiállítótermekben is. De sok egyéb ötlettel is megpróbálják majd a fiatalokat idecsalogatni: a kedvezményes jegyek mellett a Nemzeti Hangversenyterem koncertjeire a kezdés előtt fél órával – diákigazolvánnyal – 200 forintért váltható belépő az állóhelyekre; lesz ingyenes tárlat is: április 22-től Magyar Sajtófotó 2004 kiállítás. Ezen kívül vasárnaponként Cifra Palota címmel interaktív programot szerveznek tanulni vágyó gyerekeknek, divatbemutatót rendeznek a romantika jegyében, ifjúsági hangversenyt, filmvetítést, irodalmi felolvasóesteket, előadásokat tartanak majd a színház- és kiállító teremben. Gyermeknapon pedig minden érdeklődőt szívesen látnak a Nemzeti Színházzal közös parkban megrendezendő családi programokon.
Csoda ez a hely a felvonultatott technika oldaláról nézve is. A koncertterem első pillantásra lélegzetelállító belmagasságával és modern belső terével nyűgözi le a látogatót, jelentőségét mégis a világszínvonalú akusztika adja. Ezt szolgálja a pódium felett elhelyezett hangvető ernyő, vagy a terem mobil falai, melyek mozgatásával a legkülönbözőbb zeneművek hangzásvilágához is tudnak alkalmazkodni. A helyiséget úgy alakították ki, hogy kizárjon minden kívülről érkező rezgést, tehát egyfajta csillagközi csend megteremtése volt a cél, hogy semmi se zavarhassa meg . A tökéletes akusztika érdekében még számos, kevésbé látványos megoldás is született, mint például a karzat burkolata alatt variálható hangvisszaverő felületek, melyeket a színházterem megkonstruálásánál szintén felhasználtak. Így a multifunkcionális épületegyüttes otthont ad majd, mind a klasszikus, mind a könnyűzene, az opera, a dzsessz, a világzene, a tánc különböző műfajait űzőknek, s éppúgy nyitva áll majd a világsztárok, mint feltörekvő nemzedék előtt.
IX. kerület Lágymányosi és Petőfi híd közé eső Duna-parti része megközelíthető több villamossal, busszal, és HÉV-vel is, a gépkocsival érkezőket pedig kellő számú parkoló várja. A programokról és a jegyvásárlási lehetőségekről több helyen is beszerezhető információ: az interneten, a Turinform irodákban, Libri könyvesboltokban, de a diákönkormányzatokon és iskolai újságokon keresztül is megpróbálnak majd minden fiatalt elérni.