Camus vérengző teljhatalmú kényura: Caligula, egyben Róma császára, akit "nem elégít ki a világ úgy, ahogy most el van rendezve".
A darab kicsit Mundruczós szájízzel vizsgálja a már régen feltett kérdést, vajon mennyire lehet szabad az ember?
Caligula meg akarja mutatni a világnak a szabadság végeláthatatlan lehetőségeit, abszurdumait. Az akarat azonban könyörtelen és kiszámíthatatlan és Caligula tettei is ilyenek.
Az ő kielégületlensége kell, hogy beteljesedjen, ehhez pedig mindenképp egy őrültségre van szükség, valamire ami nem erről a világról való, azaz pontosan a lehetetlenre!
Caligula talán maga az őrültség, mindesetre korlátlan hatalma van, amit ő nagyon is tudatosan kezel, ugyanis ezzel akarja lehetővé tenni a lehetetlent. Ebben látja meg császári erényét, míg mások csak egy őrült szórakozását.
Úgy véli, végre felfedezte a hatalom hasznosságát: bármit megtehet, akár a szabadság határtalanságát is elérheti, akár a holdat is a kezében tarthatja. De mit kell tenni ehhez? Amit csak akar…fájdalmat, kegyetlenséget. Camus meghatározó alkotása, és Mundruczó karakterei érdekesen hozzák ki a tartalom zavaros és feszült hangulatát.
Mundruczót láthattuk már színészként, sikert vallott filmrendezőként és most, a tőle megszokott vízióit a színpadon is megmutatja. "Kellemetlen" karakterek, kényszeres színpadi mozgások, ezzel kelti életre a kaotikus emberi hangulatot és a lehetetlen félelmét!
A látványterv abszolúlt passzol a rendezés stílusával, minden részlet fontos szerepül szolgál a nézőben keltett érzésekben. Különös fények, fényrobbanások, leválasztott terek, üvegfal… és az egész terem misztikussága. Izgalmas színház a huszadik század irodalmának egyik legfontosabb alkotásában!
Ajánló az elmélkedőknek, az aszkétáknak, a fantáziálóknak, a könyörteleneknek és a Caliguláknak!

Rendező: Mundruczó Kornél
Caligula: Rába Roland
Caesonia: Wéber Kata
Helicon: Haumann Máté
A fiatal Scipio: Karalyos Gábor
Chaerea: Schneider Zoltán