Piercingek és tágítók

Örök emlék vagy csak ifjonti hóbort?
Az emberiség már az őskorban is kedvelte a testékszereket, díszítő funkciójuk csak másodlagos volt. A fültágítás sem modern találmány, sokszor az ellenség megijesztésére, elüldözésére vetették be.

Az első közeli találkozásom a testékszerekkel tizenhat éves koromban volt. Elkéstem egy randiról, és életem szerelme okulásként a fülbevalóját szerette volna az orromba szúrni. Mire megérkeztem a szokott helyünkre a söröskorsók mellett ott feküdt egy tű, némi vatta, fertőtlenítő és a karika, ami az orromban landolt volna. Eszem ágában sem volt átszúratni amúgy sem aprócska szaglószervemet, így hát kergetőztünk vagy negyed órát a kricsmi körül, aztán gyenge ígérettel sikerült kidumálnom magam.
A románc persze rég véget ért, és én azóta is csak messziről figyelem a karikákat és bogyókat az orrban, szemöldökben, köldökben, hiszen hét darab fülbevalónál tovább sosem merészkedtem. Hiába szépek, vagányak ezek az ékszerek, valahogy nem tudtam megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy mi lesz, ha már nem lesz, de a nyoma megmarad. Persze az ember lánya nem azért csináltat magának testékszert, hogy azon gondolkozzon, mikor veszi ki, vagy mi lesz, ha kiveszi.

Hiszen az emberiség már az őskorban is kedvelte a testékszereket, ezeket növényi és állati nyersanyagokból készítették, később pedig sárgarézből és nemesfémből állították elő. Persze ekkor még inkább az egyén rangját és a közösségben betöltött szerepét jelképezték, és díszítő funkciójuk csak másodlagos volt. Ez a történelem során megváltozott, Egyiptomban például csak a királynők viselhettek köldökékszer, az ókori Rómában a férfiak potenciájukat erősítették a mellbimbójukon átszúrt karikával. Míg XIV. Lajos korában a nemesi származású hölgyek a mellékszerektől lettek elegánsabbak, addig a kézműveseknél a fülbevaló volt szokásos. Ma már inkább csak kiegészítőként szolgálnak a testékszerek, de azért akadnak olyanok is, akik vallási vagy kulturális okokból szúrattak maguknak.

A piercingek hazai divathulláma jó tíz éve kezdődhetett. Akkoriban egyre többen kezdtek testékszerrel díszítve szaladgálni. A lányok inkább az orrukba és a köldökökbe tetették a karikákat, míg a fiúk a szemöldöküket és az orrukat preferálták. De persze a nyelv és ajakpiercingek száma is arányosan nőtt az évek múlásával. Sőt, az egy főre jutó ékszerek is sokszorozódtak, előfordul, hogy valakinek a piercing válik mániájává.
Az intim piercingek még ma is inkább tabutémának számítanak, pedig a férfiak nemi szervébe helyezett díszekből – a wikipedia szerint – akad vagy fél tucat különböző fajta. Úgy mint az ampallang, a dydoe, az oetag és a hafada. A hölgyek ezzel szemben csak a csiklógyűrűk és a külső- és belső szeméremajak gyűrűkből válogathatnak.

Mostanában már a „szimpla” piercingek sem elégítik ki minden esetben viselőjüket, és egyre többen kezdik tágítani az átszúrt lyukakat. A fültágítás sem modern találmány: tágított annak idején Buddha és Tutankhamon is, sőt az amerikai, afrikai, óceániai törzseknél is ismert módja ez a test szépítésének. Persze a törzsi kultúrában ezeknek fontos szerepük van, sokszor az ellenség megijesztésére, elüldözésére vetették be, így nem ritkán egy-egy harcoson hihetetlen méreteket ölthettek a tágított lyukak.

A modern kor természetesen ezt az ötletet is ellopta, s a tágított piercingek megjelenése a nyugati kultúrákban a Modern Primitív mozgalommakkal egy időben bukkant fel. A modern primitívek olyan emberek, akik az ősi kultúrák testi rítusait, szertartásait kezdték újraértelmezni és összemosni a modern korok szokásaival, testmódosítási beavatkozásaival.

A fültágításnak jelenleg két módja terjedt el. Lehet a már begyógyult lyukban egyre nagyobbra cserélni az ékszert, míg a kívánt méretet el nem éri az ember, de persze oda kell figyelni, mert a folyamat lassú, hónapokat vesz igénybe, és egyszerre csak egy méretet szabad tágítani. Érdemes síkosító zselét használni, különben fájdalmasabb és nehezebb a művelet, és tényleg csak gyógyult állapotban szabad művelni, különben sűrűn látogathatja ki-ki a maga doktor bácsiját. Az effajta tágítás során szépen lassan kitágul a lyuk, és el lehet érni a kívánt méretet, de az eredmény abszolút maradandósága miatt csak nagyon elszántaknak ajánlott. Az így kialakult 0,5-1 cm-es lyuk ugyanis soha többet nem nő vissza, örökre megmarad.

Érzékenyebbeknek tehát ajánlott a szikével történő tágítást választaniuk. Ez annyit jelent, hogy a sima, ép bőrfelületbe a piercer egy szikével készíti el (scalpal piercing) az akár 12 mm-es lyukat, ahova rögtön behelyezhető az ékszer. Ez azoknak is jó, akiknél fenn áll a veszélye, hogy hamar megunják legújabb ékességüket, ugyanis ha valaki kiveszi a piercingjét, akkor a fülcimpa visszaáll normális állapotára egy apró vonalat hagyva maga után. Természetesen a tágított piercingekkel sem kell megállnunk a fülcimpánál, a scalpel módszer a köldök, a mellbimbó, az ajkak és az egyes intim testrészeken is elvégezhető.

Persze rajtam kívül nyílván kevesen gondolnak abba bele, hogy milyen nyomot hagy majd maga után a hőn áhított ékszer, hiszen eszük ágában sincs kivenni, ha már egyszer a helyére került. S ha valaki elég bátor, akár minden nagy szerelem helyet foglalhat a bőrön, mindegyik ott, ahol megérdemli. Ha mégsem úgy alakul, a plasztikai sebész majd eltünteti…

Mutasd meg Neked mekkora a fülcimpád! Szólj hozzá a cikkhez és linkeld be a képedet!

Share on FacebookTweet about this on TwitterShare on TumblrPrint this pageEmail this to someone

Divat-Design

Találd meg a helyed!

mai bulik
buli helyek
kocsma/bár
étterem / kávézó / teázó
divat/design-shop
mozi
múzeum / galéria
színház
bubi - közbringa
gyorsétterem
dohánybolt
strand / fürdő / wellness
Az Antropos.hu térképet folyamatosan bővítjük, ha szerinted valami hiányzik róla, akkor ITT üzenhetsz a szerkesztőknek!

Hozzászólások

lap tetejére