Tilla a vetítés utáni beszélgetésen elárulta, már nagyon régóta érlelődik benne ez a történet, sőt a film legelső forgatókönyve 2009-ben született meg. Mindenképpen egy vad filmet szeretett volna készíteni a kerekesszékesekről és hát sikerült neki! Igazi akciófilmet kanyarított, nem spórolt sem a vérrel, sem a fegyverekkel, sem pedig az idővel, amit végül az elkészítésére szánt.

Nagyon fontos lenne, hogy több ilyen film készüljön azokról a láthatatlanokról, akiknek világa egy átlagos kedd reggel nem éri el a mozinéző ingerküszöbét.A film kulcs a hozzáállásban van, mert nem azt akarja bemutatni milyen nyomorúságos az életük a kerekesszékeseknek, nem a különbségekre megy rá, hanem azt tárja a nézők elé, mi a hasonlóság, pontosabban az azonosság a két embertípus, ülők és állók között. Hát minden: célok, vágyak, bulik, csajok. És az egyik legnagyobb csavar a filmben is pont az (don’t pánik, nem spoiler!), hogy azért lehet Thuróczy Rupaszova tökéletes a piszkos munka elvégzésére, mert belőle aztán tényleg senki nem nézné ki, hogy bérgyilkos. Pedig de.

Az, hogy a rendező legalább annyi amatőr színészt vonultatott fel a kamerák előtt, mint profit, egyaránt előnyére és hátrányára is vált a filmnek, hisz mindenféleképpen hitelesebbek lettek tőle a karakterek, ugyanakkor mégis nehezítette az átélést. Fenyvesi Zoltán nem volt annyira vászonidegen, mint amire számítottunk, szépen megoldotta ezt a nem egyszerű feladatot, de sajnos kétségkívül sokat levont a film élvezeti értékéből az, hogy a hadarására kellett koncentrálni. Szerencsére azért nem volt sok szövege. Nézni meg nagyon tud, na!

Thuróczy Szabolcs, a rendező múzsája mellett Fekete Ádám nyújt kiemelkedő alakítást a filmben. Őt a színházba járó közönség már ismerhet dramaturgként, rendezőként, sőt színészként is. Egyedi humora fűszerez, kacagtat, rendkívül üdítő jelenség a vásznon. A két professzionális és gyönyörű színésznő, Balsai Móni, mint anya és Danish Lídia, mint múzsa szintén kitűnő választás volt, mindketten csodásak és szerethető, jól megírt karakterek.

Ejtsünk szót azonban a film a másik nagy erényéről, a zenéjéről is. Mert az bizony zseniális! Kalotás Csabának nem volt egyszerű dolga, hiszen a rendező nagyon tudta, mit akar, csak saját bevallása szerint nagyon nem tudta elmagyarázni azt a zeneszerzőnek. Mégis olyan egészen furcsa hangulatú számok születtek, melyek nem csak felteszik a koronát, de még arra is képesek, hogy itt-ott elfedjék az apróbb bőrhibákat.

Tényleg annyira jól sikerült a zene, álljon itt még egyszer a nyomaték kedvéért Kalotás Csaba neve: Kalotás Csaba. A daloknak amúgy egy nappal korábban, április 27-én volt a premierjük, ezen a linken meghallgathatóak. Rázzuk együtt Berger Dalma hátborzongatóan izgalmas hangjára:

S hogy mi rokonítja a filmet József Attila egyik leghíresebb versével? Hát minden egyes mozzanata! A motivációk, a motiválatlanság, a tétnélküliség… Van mit továbbgondolni.

A Tiszta Szívvel persze nem hibátlan alkotás, de egy király kis film, ne higgyetek annak, aki mást mond, irány a mozi, mert Tilla iszonyat fontos és pláne szerethető filmet készített.