Szinte minden okostelefonnal lehet már panorámaképet készíteni, az már más kérdés, hogy több körülménynek kell stimmelnie annak érdekében, hogy valóban jó kép születhessen.

Ha véletlenül neked még nem lapul a telefonodon egy-egy ilyen csoda, akkor semmiképp ne hagyd ki a DailyBeast összeállításának igazi gyöngyszemeit, akár ihletmerítésnek is jó lehet.

<

>

A panorámafotók elődeinek számító festmények, úgy mint az ópusztaszeri Feszty körkép, szerencsére nem eshettek áldozatul effajta történéseknek, hiszen több művész, hosszú hónapokon át dolgozott gondosan a legapróbb részletek kidolgozásán.

Feszty körkép (15 m x 120 m)

Bár körképek már a XII. században is készültek, maga az elnevezés alig több, mint kétszáz éves múltra tekint vissza, amikor az ír Robert Barker miniatűr- és porcelánfestő a görög eredetű panorama (pan – minden, horama – látvány) szóval illette festményét.

Tájképek, csatajelenetek és történelmi események ihlették a világban fennmaradt leghíresebb körképeket, amelyeket a valósággal való minél pontosabb megegyezés jegyében készítettek a kitartó művészek: egy-egy mű elkészítése több hónapig, vagy akár évekig is eltarthatott még abban az esetben is, ha több művész dolgozott egy időben.

Valószínűleg az első panoráma festmények egyike lehetett a Zhang Zeduan nevű kínai festő XII. századi, „A folyó mentén a Qingming fesztivál idején” (25 cm x 528 cm) címet viselő festménye, amely méretében jóval elmarad a magyarok bejövetelét ábrázoló Feszty körképétől (15 m x 120 m), részletgazdagsága miatt mégis kiemelt jelentőségű, hiszen a művész 814 embert, 28 hajót, 60 állatot, 30 épületet és 170 fát jelenített meg.

A folyó mentén a Qingming fesztivál idején (25 cm x 528 cm)

A körképek közül Franz Alekszejevics Rubo orosz festő alkotása sem maradhat ki, ami nagyjából abban az időszakban készült, mint Feszty Árpád körképe. A művész a borogyinói csata jeleneteit festette meg az ütközet 100. évfordulója alkalmából, nem kevesebb, mint 15 m x 115 m nagyságú felületen.

Franz Alekszejevics Rubo alkotása (15 m x 115 m)

S ahogyan az 1982-1984 között készült Feszty körkép, úgy minden panoráma festmény különleges kialakítású épületben kerül kiállításra, ami nem más, mint a rotunda, avagy kör alakú csarnok. Feszty Árpád – akit egy francia festőpáros Napóleoni csatát megörökítő körképe ihlette – kezdetben bibliai témájú kép elkészítését tervezte, ám végül apósa, Jókai Mór javaslatára választotta a honfoglalást, a magyarok bejövetelének megfestését. A körkép 1995 óta az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark legfontosabb látványossága, a számára kialakított rotundában a köré épített, festmény folytatásának tűnő környezet, és a háttérben szóló zene különleges hangulatot kölcsönöz. Mindenkinek látnia kell, nemzeti ünnepeken ingyenesen megtekinthető!

Az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark (Fotó: facebook.com/opusztaszer)