Az adósság
Sam Worthington-nak gyaníthatóan egy időre elege lett a digitális csihi-puhikból (Avatar, Terminátor – Megváltás, Titánok harca), így amíg újra fejest ugrik a 3D-be (Titánok harca 2, Avatar 2), addig egy régivágású akciófilmben tűnik fel, melyben partnerei Helen Mirren, Ciarán Hinds, Marton Csokas, Jessica Chastain, és Tom Wilkinson.

A részben magyar koprodukciós kémfilm története 1997-ben indul, mikor két nyugalmazott Moszad-ügynök (Mirren, Wilkinson) váratlan hírt kap egykori társukkal kapcsolatban (Hinds). Évtizedekkel korábban, 1966-ban a trió (Worthington, Chastain, Csokas) a náci háborús bűnös, Vogel nyomában volt Kelet-Berlinben, és a küldetést teljesítették is – ők legalábbis így tudták. Most azonban felmerül a gyanú, hogy annak idején valami nagyon stimmelt a feladattal kapcsolatban, így a visszavonult ügynökök újra szolgálatba helyezik magukat, hogy a rejtély végére járjanak.
A film két külön idősíkban – múltban és jelenben – követi végig az eseményeket.

Delfines kaland
Az állatos-gyerekes filmek mindig is Hollywood kincsesbányáját jelentették, hiszen tökéletes kikapcsolódást jelentenek a család minden tagja számára, az állatok mindig tündi-bündik, de legalábbis cukik, a gyerekek pedig megtanulják, hogy az életben a legfontosabb dolog az őszinte barátság. Ha a kapcsolat állat és gyerek között jön létre, a hatás csak fokozódik, lsd. Flipper-filmek, stb.

Charles Martin Smith rendező (aki amúgy színészként kezdett a szintén szárnypróbálgató George Lucas mellett az American Graffiti-ben) a gyerek-delfin-barátság receptjét odáig vitte, hogy a kedves palackorrú ezúttal még mozgássérült is, hiszen farokuszonya komolyan megsérült, így kénytelen egy különleges protézist viselni.
A facepalm-ra méltó magyar című film megtörtént eseményeken alapul: Winter, a delfinborjú belegabalyodik egy mélytengeri csapdába, amit a halászok rákoknak szántak. Az életét ugyan sikerül megmenteni, de farokúszóját elveszíti, végül egy delfináriumba kerül. Itt látja meg őt Sawyer. A delfinnek már nincs esélye, hogy az övéi között élhessen, a fiúnak pedig nincsenek barátai. Kettejük között furcsa, őszinte barátság alakul ki, és Sawyer mindent elkövet, hogy valóra válhasson a terve: meggyőz egy új technikákkal kísérletező orvost, hogy készítsen műuszonyt a delfinnek, így barátja újra szabad lehet, és visszajut igazi otthonába: a tengerbe.
A főszerepben a nagy öreg Morgan Freeman látható, továbbá az elbűvölő Ashely Judd, a másik nagy veterán, Kris Kristofferson, valamint Harry Connick Jr., és Nathan Gamble, a zsebkendők lucskosra sírása pedig garantált.

Árulás
Igazi sztárparádét ígér ez az izgalmas kémfilm, amely a hidegháború időszakába, az 1970-es évekbe kalauzolja el a nézőket. Az Árulás feszült macska-egér harc egy a brit titkosszolgálatba beépült szovjet kém lebuktatásáért, melyben központi szerep jut George Smiley-nak, a nyugdíjhoz közel álló MI6-ügynöknek.
Várható volt, hogy az Engedj be! hatalmas nemzetközi sikere után Tomas Alfredson, svéd rendező a szélesebb közvélemény előtt is bemutatkozik majd (bár hazájában 20 éve készít már filmeket), és öröm látni, hogy nyugati debütálása nem valami félgőzös, átlagos tucatmozi lett, hanem egy izgalmas kém-thriller, amiben nem kisebb nevek szerepelnek, mint a mindig zseniális Gary Oldman, a friss Oscar-os Colin Firth, valamint Tom Hardy, Toby Jones, John Hurt, Stephen Rea, és Amanda Fairbank-Hynes.

Az eredetileg 1974-ben megjelent regényt már feldolgozták egyszer filmként, akkor Alec Guinness (a Star Wars öreg Obi-Wan Kenobi-ja) alakította Smiley-t. A klasszikus értelemben vett kémfilmek – nem beszélve a külön intézménynek számító James Bond-filmekről – alapvetően sosem voltak a legkedveltebb, legnépszerűbb filmek között (pl. Tű a szénakazalban, A sakál napja, stb), de jó látni, hogy azért nem is merült teljesen feledésbe ez a hálás filmes műfaj, amely megfelelő kezekben csodákra képes. Alfredson hihetetlen hangulatteremtő képességgel rendelkezik, így borítékolható, hogy az Árulás garantáltan a székekbe szögezi a nézőket.

Johnny English újratöltve
Rowan Atkinson zsenialitásához nem férhet kétség. Amit Mr. Bean-ként művelt, az mindenképpen a tévé- és filmtörténet része. Mozifilmjeiben – nem számítva a két Bean-filmet – Atkinson már kevésbé brillírozik; általában kisebb mellékszerepekben látható, amelyben különféle Bean-klónokat ad elő, vagyis ugyanúgy pofákat vág, csetlik-botlik, és sodródik az eseményekkel.

2003-ban jelent meg ügyefogyott titkosügynök-figurája, Johnny English, aki Anglia végső reménye volt a Brit Titkosszolgálat megmentésében, mivel nem tudja, mi a félelem, nem tudja, mi a veszély, és általában nem tud semmit. A kétbalkezes (és lábas) ügynök minden ügyefogyottsága ellenére teljesítette első lehetetlen küldetését, így számítani lehetett rá, hogy visszatér a mozivászonra.
A folytatásban English a világ elől elbújva képzi tovább magát, hogy a lehető legjobb ügynökké válhasson, azonban a közelgő államfők konferenciája miatt újra akcióba kell lendülnie, mivel a hatalmi vezetők ellen pusztító merénylet készül. Johnny Londonba visszatérve azonnal az események középpontjában találja magát, hiszen meg kell akadályoznia a nemzetközi bérgyilkos-csoportot abban, hogy tettükkel globális káoszt idézzenek elő, ahol azonban ő megjelenik, ott gyilkosok nélkül is teljes a felfordulás.
Atkinson mellett az X-aktás Gillian Anderson, Dominic West, és Rosamund Pike tűnik fel a főbb szerepekben.

A névtelen
Régóta hallani lehetett, hogy a német Michael Bay, vagyis Roland Emmerich következő filmje nem amerikai nagyvárosok porig rombolásáról és megszálló földönkívüliekről fog szólni, hanem – mindenki kapaszkodjon! – az egyik legnagyobb reneszánsz angol drámaírót, William Shakespeare-t állítja a középpontba.

Emmerich nem kevesebbet állít, mint hogy az öreg Lándzsarázó tulajdonképpen egy oxfordi nemesember, Edward De Vere szerzői álneve volt, aki I. Erzsébet királynő korában halmozott sikert sikerre drámáival és egyéb műveivel, az egész William Shakespeare-jelenség pedig nem más, mint egy ügyesen kitalált és mesterségesen fenntartott koholmány.
Emmerich persze nem az a kifejezett drámai rendező, így tehát új filmjében – ha féktelen zúzás és röpködő autók nem is, de – árulás, cselszövés, szenvedély és politikai intrikák mindenképp lesznek.
A fő- (cím?) szereplő a wales-i fenegyerek, Rhys Ifans, I. Erzsébet királynőt Vanessa Redgrave alakítja, a további szerepekben pedig David Thewlis, Rafe Spall, Edward Hogg, és Joely Richardson láthatók.