„Minden életnek egy változata van, az, amit élünk.”
Háy János rendkívüli empátiával nyúl a különböző emberi sorsokhoz: a küzdelmeket mesékkel szövi át, a szomorú valóságot pedig humorral ellenpontozza. Érzékenyen ír olyan témákról, mint a szerelem és a szerelem elmúlása, az elhagyatottság, a veszteség, és a saját helyzetünkből fakadó düh feldolgozása (vagy egyszerű kiélése?).
A rendhagyó szerkesztés már megszokott elemei – a hiányos szerkezetű mondatok, az asszociáció, a nézőpontváltások – játékosságot csalnak a komor történetekbe, melyekről a szerző így vall:
Egy könyv, ami hozott lélekből dolgozott. Jöttek férfiak, nők, lányok, fiúk vegyest, öregek és fiatalok, s valamit kipakoltak magukból. Sokan az egész lelküket, mások csak egy darabkát belőle, azt, amelyik épp nyomta a lélek többi részét. Lett ebből egy gyűjtemény, a hozott lelkek múzeuma. Olyan, ahová, ha belépsz, s bekukucskálsz a tárlókba, azt érzed, te is ott vagy, ott van egy kicsi része a sorsodnak, a másikban meg egy nagyobbacska része, s felismered a barátaidat, a barátnőidet, a szüleidet, a gyerekeidet. Kicsit fáj ez a találkozás, mégsem tudsz szabadulni attól, hogy nézned kell. Olyan vagy, mint a kisgyerek, aki el is akarna fordulni a mesekönyv ijesztő képeitől, de rögvest visszapillant, mert nem bírja nem látni.
A kötethez Szabó Szonja forgatott könyvtrailert, melyben a történetek hangulatát egyes részek kiemelésével ragadja meg:
Háy János Hozott lélek című kötetének könyvbemutatóján, a 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, április 25-én, szombaton 16.30 órakor Barna Imre beszélget a szerzővel.
A Hozott lélek áprilisban jelenik meg az Európa Könyvkiadó gondozásában.
Hozzászólások