Ha az ókori világ hét csodájáról esik szó, valószínűleg mindenkinek rögtön beugranak a gízai piramisok vagy Zeusz monumentális olümpiai szobra. Azonban az ókor óta is rengeteg új csodás dolog épült, amelyek mellett nem lehet csak úgy említés nélkül elmenni.

A 21. század elején el is készült a lista a világ hét új csodájáról, egészen pontosan a lehető legstílusosabb időpontban, 2007. július 7-én. A hét új csoda nemzetközi szavazás döntése, melyet a svájci New Open World Corporation felügyelt. Természetesen volt, akinek nem tetszett az ötlet, a legtöbb ellenző egyiptomi volt, akik az új listát Nagy Piramis – az ókori csodák egyetlen máig fennmaradt darabja – elleni támadásnak vélték. A listára csak hét újkori csoda fért fel, sok csodás alkotás lemaradt, így járt például az Eiffel-torony, a Szabadság-szobor és a Stonehenge is. Viszont a hét felkerült darab abszolút megérdemelte helyét, íme, néhány érdekesség velük kapcsolatban.

1. A kínai nagyfal
A monumentális erődítményrendszernek már a hosszával kapcsolatban is téves információk keringenek a világban. Sokszor azt hiszik, körülbelül 6300 kilométer hosszú, ám teljes hossza közel 9000 km. A kettő különbsége a hossz menti árkokból és határokból áll össze. Egy ekkora monstrum építése nem két napig tartott, az építés ugyanis már 2000 éve elkezdődött. A fal első részei már az i.e. 8. században készültek. A munkálatok hivatalosan 1644-ben értek véget, amikor a Ming-dinasztia utolsó uralkodója megbukott. Ezután a fal hivatalos nevét azonban csak a 19. század végén kapta. Fennállása óta több legenda is övezi a monstrumot, köztük az, hogy a holdról is látható. Mivel ez olyan, mintha az emberi hajszálat 2 mérföldről néznénk, így sajnos el kell keserítenünk az ebben a hitben élőket, ez nem igaz. A kínai nagyfal azonban még így is a legnépszerűbb és leglátogatottabb látványosság az országában, évente több tízmillió látogatóval.

2. A Jordániai Petra
Nem, nem egy szép Petra nevű lány került be a listába, hanem a jordániai romváros. Az egykori karavánközpont, Petra egykor virágzó főváros volt, a 7. századtól azonban hanyatlásnak indult, elnéptelenedett és szinte senki nem is tudott a létezéséről. Egy svájci felfedező, Johann Ludwig Burckhadt 1812-ben azonban arab tudósnak adta ki magát és bejutott a beduinok által elfoglalt városba. A svájci felfedezéseinek beszámolói más nyugati történészeket is inspiráltak, akik ezután segítettek, hogy az elveszett várost mind régészek, mind utazók megismerjék szerte a világon. Még van hátra a régészek munkájából, hiszen máig a város nagyjából 15 százalékát tárták fel. Sokak eddig is láthatták már, hogy is néz ki a sokáig elfeledett város, hiszen az Indiana Jones és az utolsó keresztes lovag számos jelenetét itt forgatták.

3. A brazíliai Krisztus-szobor
A világ egyik legismertebb szobra az ország és az egykori –egészen 1960-ig- főváros, Rio de Janeiro jelképe. Teljes súlya nagyjából 1000 tonna, magassága 30 m. A szobor jobb keze a híres Ipanema Beach felé, bal keze pedig a Maracana, a világ legnagyobb stadionja felé mutat. A szobor ötlete még 1850-ben keletkezett egy katolikus pap, Pedro Maria Boss által, ám ekkor félresöpörték. Az 1920-as években egy városi katolikus csoport petíciót indított az építésért, amit végül elfogadtak. A szobor teljes költségét a katolikus templomok és a helyiek fedezték. A katolikus egyház akkoriban önkénteseket küldött szét a városban, hogy azok pénzt gyűjtsenek az építéshez. Ez végül 1922-ben kezdődött el és kilenc éven át tartott. A szobor fejét – amely önmagában ötven különálló darabból állt – és kezeit egy francia művész készítette, így a szobor e részeit Franciaországból szállították el Brazíliába. Fennállása óta érték kisebb balesetek is a művet, 2014. január 17-én este villám csapott belé, amitől jobb hüvelykujjának egy része letört.

4. A perui Machu Picchu
Az egykori Inka Birodalom romvárosa még a 15. században épült, aztán 1570-ben elhagyták 400 évre, majd 1911-ben újra felfedezték. Azóta a restauráció arra fókuszál, hogy a helyet visszaállítsák eredeti állapotába. Épületek emelkednek ki a földből és a falak egyre és egyre magasabbak lesznek, amint a munkások több követ raknak az eredetiekre. Így amit a turisták ma látnak, az annak a megvalósulása, ahogyan régen Machu Picchu kinézethetett. Azonban az eredeti romváros is rendkívül különleges technikával készült egykoriban. Az inkák ugyanis nem használtak semmilyen kötőanyagot az építés során. Úgy rakták a köveket, hogy azok tökéletesen illeszkedjenek, így nem volt szükség habarcsra. A módszer időtállónak bizonyult, így a restaurálási munkálatok alatt is ezt alkalmazzák.

5. A mexikói Chichen Itza piramis
Chichén Itzá maja-tolték romváros Közép-Amerikában, a Yucatán-félsziget északi részén, Mexikóban, melyet minden évben több, mint 1 millióan látogatnak meg. A város romjai a mexikói állam tulajdonai, bár a föld, amin találhatóak családok birtokában voltak egészen 2010-ig, amikor az állam megszerezte őket. Az első újjáépítési projekt 1923-ban kezdődött egy amerikai szervezet segítségével. A város neve spanyol szavakból– chi és ch’e’en, itz és a’ – származik, melyek együtt vízi varázslót jelentenek. A város fénypontja, a Castillo piramis 365 lépcsőből áll, amelyek a naptári évet szimbolizálják.

6. A római Colosseum
Az olasz főváros legfőbb látványossága, melynek építése Vespasianus császár ideje alatt, 70-ben kezdődött. Az amfiteátrumnak 80 bejárata van és közel 50 ezer nézőt tudott leültetni egykor. A neve a középkorból ered, valószínűleg a mellette épülő Néró-szobor miatt. A legendás Néró egyszer egy pogány templomban járt, ahol az ördögöt imádták, majd minden ceremónia végén a pap azt kérdezte a hívőktől, „Colis Eum?” (azaz „Szeretitek őt?”). A Colosseum rengeteg filmnek adott helyszínt már, ám a Gladiátor pont nem volt köztük.

7. Az indiai Taj Mahal
Az indiai híres mauzóleumot Sáh Dzsahán mogul sah építtette 1632 és 1647 között gyermekszülésben elhunyt felesége emlékére. Sáh Dzsahán elődeihez hasonlóan több nőt is elvett, ám harmadik felesége volt a kedvence, aki 19 évig tartó házasságuk alatt 14 gyermeket szült neki – az utolsó gyermek születésekor hunyt el. A tökéletesen szimmetrikus épület építésének érdekessége, hogy az azt körülvevő oszlopok kifelé dőlnek. Az oka egyszerű, úgy tervezték meg, hogy semmi ne károsíthassa az épületet, ha esetleg az egész komplexum összedőlne. A 20. század során szerkezeti hibákat vettek észre rajta, valószínűleg a szomszédos Yamuna folyó kiszáradása miatt. Tudósok azt is vizsgálták, 1980 óta mennyit süllyedt az épület, és az egyik minaretnél közel 4 cm-t állapítottak meg. Az évek során születtek extrém jóslatok is a Taj Mahal jövőjét illetően, néhányan azt állították, 2016-ra összedől majd. Az indiai hivatalos szerv azonban megerősítette, hogy kár aggódni, a pompás épület még nagyon hosszú ideig a helyén áll majd.