Mintegy 150 fotóművésznek az elmúlt tíz-tizenöt évben született több száz képét vonultatja fel a fotóművészeti Nemzeti Szalon, amely Képek és pixelek címmel pénteken nyílt meg a Műcsarnokban.

“Az elmúlt évek során a nemzeti szalon rendszere kiforrott, és bizonyított megjelenési formává vált, megkülönböztette magát a korábbi sokféle, improvizált szakmai jelenlétektől, hatalmaskodó magánfilozófiák uralmától és immár a harmadik nagy jelentőségű művészeti műfaj eredményeit felmutató örömforrássá válhat a látogatók számára” – mondta Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a kiállítás megnyitóján.

Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy olyan technikai fejlődés idején ért minket a tárlat, amikor a fotóművészet valamilyen módon népművészetté vált, a képek kultúrája elterjedt és hétköznapi lett, közelebb került hozzánk.

Kiemelte, hogy az eddigi három nemzeti szalon olyan komoly bemutatója a kortárs magyar művészetnek, amely határon innen és túl méltán élvez elismerést.

Kimmo Lehtonen, a Ratamo Kreatív Fotográfiai Központ igazgatója emlékeztetett arra, hogy olyan korban élünk, amikor egy kép birtoklása, a publikálást is beleértve, mindenkinek a jogában áll. Kiemelte, hogy minden kornak szüksége van olyanokra, akik utat mutatnak, a fotózásnak is szüksége van a saját úttörőire.

Rámutatott, hogy a fényképezés önmagában nem művészet, de a fotó nagyszerű lehetősége a művészetnek.
A kiállítás volumene valósággal lélegzetelállító – hangsúlyozta, hozzátéve: egy egész nemzet utóbbi 10 évének erős, átgondolt válogatását adja a tárlat.

A június 26-ig látogatható kiállításon öt laza tematikus egységben – Hely, ahol; Szemben; Testkép; Nézőpont; Varázslat – elrendezve várják a fotók látogatókat. Az elrendezésnek köszönhetően izgalmas “párbeszéd” is kialakult a kiállított művek, műcsoportok között. Egy-egy művész neve több helyszínen, más-más tematikus egységben is feltűnhet.
A kiállított fotográfiák zömét digitálisan rögzítették és digitális nyomatokkal mutatják be alkotóik. Markáns törekvés ugyanakkor az analóg képrögzítés és -másolás használata, sőt a historikus technikák alkalmazása is. Méretben, formátumban, installációban óriási a változatosság a képek között.

A kiállítás fotóművészeti termei mögött olyan terek nyílnak, amelyekben a téma a digitális váltás következményeinek mérlegelése, a mindennapi képhasználat, az álló- és mozgókép, illetve kép és hang egymásba fordulása.

A kiállítók között a nagy mesterek közül ott van Korniss Péter és Féner Tamás, Keleti Éva iPhone-nal készített, friss anyaggal vesz részt a kiállításon. A közönség a fiatalabb generációk képviselőivel – mások mellett Kudász Gábor Arion, Móricz Sabján Simon, Pályi Zsófia, Szilágyi Lenke, Gulyás Miklós és Gárdi Balázs munkáival – is találkozhat, csakúgy, mint néhány közelmúltban elhunyt alkotó – Kerekes Gábor vagy Hemző Károly – képeivel. Az MTVA/MTI fotóriporterei közül Mohai Balázs, Szigetváry Zsolt, Czimbal Gyula, Ujvári Sándor és Cseke Csilla felvételei láthatók a tárlaton.
A tárlat kurátora Szarka Klára, Bán András és Mayer Marianna.