Mary Popkids: Ebből valami nagyon jó dolog sülhet ki [interjú]

A budapesti Alap-ban válaszolt az Antropos.hu kérdéseire a Mary PopKids zenekar néhány tagja.

A nemrég megnyílt budapesti Alap-ban beszélgettünk a nemrég öt esztendőssé cseperedett Mary PopKids zenekar néhány tagjával.

 

-Jó sokan vagytok, nyolc állandó tagja van a zenekarnak. Megfér két frontember egy csárdában?

Svajcsik Kristóf: -Az a kettő valójában három, mert most már Herrer Sári is állandó tagja lett a zenekarnak, sokáig csak meghívott állandó vendég volt, aztán rájöttünk, hogy nélkülözhetetlen. De az az érdekes, hogy ők így hárman – Sanyi, Kama, Sári -, nagyon jól kiegészítik egymást a színpadon. Némely zenekarokban nem látom ezt a fajta felállást feltétlen indokoltnak, nálunk azonban nagyon jól működik. Rajtuk kívül a banda tagja még Halász Máté, aki dobol, Dani billentyűzik, Sárkány Berci ütőhangszeren játszik, Skardelli Viktor basszerozik, jómagam, Kristóf, pedig gitározok.

 

Mary PopKids / Fotó: KoPé/www.antropos.hu

Mary PopKids / Fotó: KoPé/www.antropos.hu

 

-Nehéz ennyi embert mozgatni?

Kristóf: -Nem könnyű, de kivitelezhető, mert mindenki kipréseli magából a maximumot. Szerencsére sokan úgy vannak a munkájukkal – mint például én is gitártanárként -, hogy saját magunk osztjuk be az időnket. Ezen kívül sokszor van olyan próbánk, amelyiken nincs ott mindenki. A stúdiós dolgoknál sem indokolt, hogy mindnyájan egyszerre jelen legyünk, hisz külön vesszük fel a sávokat. De ha például koreográfiát tanulunk, akkor persze elkerülhetetlen a próbán való megjelenés, ha csak jammelünk, ötletelgetünk akkor kevesebben vagyunk, mint nyolc.

 

-Sokat próbáltok?

Kristóf: -Hát ez nagyon változó, fesztiválszezonban a próba szinte kivitelezhetetlen, de ettől függetlenül igyekszünk nem ugyanazt a műsort adni minden fellépésünkkor, változatosságra törekszünk, nem szeretjük konzervműsort.

 

-Van civil foglalkozásotok is?

Kristóf: -Van persze, Kama szállodafejlesztő, Sári színész, musicalénekes, Sanyi ezt a helyet (Alap) csinálja, Berci csoportfejlesztőként dolgozik és műsora is van a Tiloson, Viktor pedig jogász, közjegyzőjelölt már. Dani tanul még és Máté is.

 

-Hogy sikerült az 5 éves koncert?

Kristóf: -Vicces, hogy ezt tőlem kérdezed, mert én pont nem voltam ott, Chicagóban már le volt szervezve egy koncertem, azt már nem tudtam lemondani. Gajdacsi Gábor, egy remek gitáros ugrott be helyettem, mert biztos voltam benne, hogy ő nem fog csalódást okozni.
De azért az én kezem is benne volt a showban, hiszen fellépett a zenekarral egy kvartett, akik fent voltak végig a színpadon, és valójában az volt a nagy munka, hogy az ő szólamukat megírjuk, és ezt közösen csináltuk. Na, az volt a nehéz, ezt a 12 embert összehozni egy próbára! De ez csak egy egyszeri alkalom volt és meglehetősen exkluzív esemény lett.

Mary PopKids / Fotó: KoPé/www.antropos.hu

Mary PopKids / Fotó: KoPé/www.antropos.hu

 

 

-Dani, akkor te is mesélnél erről a koncertről, mint jelenlevő, hogy érezted magad?

Zsombó Dani: -Ötödik születésnapi koncertnek tökéletes volt szerintem. Az mindig nagyon jó érzés egy zenekarnak, amikor sold out lesz egy bulijuk – kb. másfél héttel korábban elfogytak a jegyek és szar volt azt mondani a haveroknak, hogy bocs, de nem tudlak bejuttatni. A buli jó volt, voltak ugyan bakik az elején, de reméljük, ezt nem vette észre a közönség. Nekem személy szerint nagyon hiányzott a Kristóf, mindig ő áll mellettem, de a helyettese is profi volt.
Ugyanakkor ez egy korszakzáró koncert is akart lenni, azóta kb. nem léptünk színpadra, jelenleg szünet van májusig, a MaryPopKids Majálisig. De erről a hatalmas buliról egyelőre még többet nem mondhatok! Na jó, annyit elárulok, hogy jön az új EP!

 

-Milyenre szeretnétek a következő korszakotokat?

Dani: -Hangzásváltás lesz, az biztos, de nem szeretnénk elvetni az eddigi irányvonalat sem, ám remélhetőleg jóval kiforrottabb lesz a muzsikánk. Egységesebb is lesz sok szempontból. Mert mindig sokkal több számunk van, mint amennyi megjelenik, igyekszünk a legjobbak mellé az odaillőket kiválogatni. Sokan vagyunk, sokfélék, sokféle inger, hatás ér minket, s ezeket kell közös nevezőre hozni. Régebben voltak magyar nyelvű számaink is, most már csak angolul szólal meg a zenekar. Nagyrészt Kamáé a szöveg és neki nincs is olyan indíttatása, hogy magyarul írjon. Kama egyébként tökéletesen beszéli az angol nyelvet, s jó érzéke van az íráshoz, ha valaki veszi a fáradtságot és tüzetesebben megvizsgálja, rájön hogy tényleg igényes, jó szövegeink vannak.

Mary PopKids / Fotó: KoPé/www.antropos.hu

Mary PopKids / Fotó: KoPé/www.antropos.hu

 

 

-Meséljetek a Nagyszínpadról!

Kristóf: -Mi soha, semmilyen tehetségkutatóra nem jelentkeztünk, a Nagyszínpadra is meghívtak minket, hiszen itt úgy jelölték a zenekarokat. Ez akkora lehetőség volt, olyan sok irányból induló kezdeményezés, amit egy feltörekvő zenekarnak egyszerűen muszáj elfogadnia. Az MTVA, a Petőfi Rádió és a Volt Produkció, olyan hatalmas nevek, amelyek hitelességet adtak a dolognak. Miután megnyertük felléphettünk a Volt nagyszínpadán, a Sziget nagyszínpadán, ezeken kívül voltak még kisebb fellépések, sőt komplett turnét is leszerveztek nekünk az Ivan and the Prazollal és a Hangmással, váltogatva a sorrendet, ki hányadikként játszik. Budapesten általában úgy működnek a bulik, hogy az első zenekart nem hallgatja meg senki, mert nem érnek oda, az utolsóra meg teltház lesz. Vidéken viszont ez pont fordítva van, ott a késői fellépőkön nem tud ottmaradni a közönség, elmegy utolsó busz és hasonló parák miatt. Ott például nem feltétlenül az jár jól, aki utoljára játszik.

 

 

-Van olyan buli vagy felkérés, amit már nem vállaltok el?

-Igen, és most nem csak a szünet miatt. Megkeresett minket az egyik legnépszerűbb kereskedelmi csatorna, hogy szerepeljünk egy napi sorozatban, de sajnos nemet kellett mondanunk.

 

-Mennyi bulitok van egy évben?

Kristóf: -Összeszámoltam, tavaly volt 65 volt. Most májusban az újraindulásunkat követően eddig 16 lesz, azt hiszem.

Dani: -Idén úgy döntöttünk, hogy január és május között leállunk. Azért kellett ez a szünet, hogy ne forgácsolódjanak teljesen szét az energiáink. Munka és koncertezés mellett egyszerűen semmi másra nem jut időnk. Most, úgy tűnik, jól kihasználtuk ezt a leállást, szép számmal születtek új dalok. Alapvetően műhelymunka van, sokaknak a zenekarból van otthon felvevőeszköze, mini home stúdiója.

Kristóf: -Ami pénzt tavaly kerestünk, az mind visszaforgattuk, technikai fejlesztéseket hajtottunk végre. Azért is kellett a szünet, hogy alkothassunk nyugodtan. Mert ugye volt egy egészséges felfelé ívelő pályája a zenekarnak, ám a Nagyszínpad után ez megugrott és ezzel sokkal nagyobb lett rajtunk a nyomás. Meg kell felelni olyan követelményeknek, melyeknek addig nem kellett, amíg a saját tempókban haladtunk. Onnan, ahová a zenekar a versenynek köszönhetően eljutott, sokkal nagyobbat lehet esni, látványosabbat hasalni. Nagyot kell durrantanunk ahhoz, hogy az érdeklődés fennmaradjon. Láttunk már olyan zenekarokat, akik megkapták a nagy lehetőséget, de nem tudtak élni vele, nem használták ki, vagy rosszul használták a megszerzett hírnevet. Mi nem akarunk ebbe a csapdába esni, próbálunk tanulni mások kárán.

Dani: -Most szeretnénk elkerülni azt, amit az előző lemezünknél megéltünk, hisz ott akkor utána mindenkiben maradt egyfajta rossz szájíz, hogy ez azért nem lett maximálisan jó. És ez sajnos nem az a fajta elégedetlenség, amelyik valószínűleg minden zenekar lemeze után ottmarad a levegőben, hanem nálunk egy kicsit szétcsúsztak a dolgok a felvételek vége felé, tényleg időspirálba kerültünk. És pont ezért most mindenki sokkal összeszedettebben és sokkal ambiciózusabban áll hozzá a munkálatokhoz, s amiket ott nem maxoltunk ki, azt most itt megtesszük, sőt most már rendelkezésre áll olyan technikai apparátus, ami tökre inspiráló. És ennek a két tényezőnek az együttállásából valami nagyon jó dolog sülhet ki, csak nyilván rengeteg meló van még addig vele.

Kristóf: -A The Blue Inside lemez egy korszak lezárása volt, sok szám csak azért került fel a lemezre, mert már nagyon régóta játszottuk őket s a közönség megszerette, de zeneileg akkor már nem ott tartottunk. A dalok kevesebb hányadáról éreztük, hogy tényleg a miénk.

 

Mary PopKids / Fotó: KoPé/www.antropos.hu

Mary PopKids / Fotó: KoPé/www.antropos.hu

 

 

-Kacsintgattok külföld felé?

Dani: -Igen az lenne a cél, abszolút, hogy külföldön is megismertessük a zenekart, de ma Magyarországon egy ilyen kaliberű banda esetében nem nagyon van kitaposott módszer arra, hogy ezt hogyan lehetne kivitelezni. Vannak ugyan dj-k, akiknek sikerült befutni külföldön, de náluk teljesen mások a csatornák. A zenekarok esetében nem nagyon áll olyan példa előttünk, akik ezt sikeresen végrehajtották volna, csupán csak önfinanszírozásos utak voltak eddig, legalábbis amiről mi tudunk. Tehát a magyar példák mind felülről pumpáltak, mi pedig megpróbálnánk alulról építkezni és hát ez baromi nehéz. Nem elég annyi, hogy kimész, játszol, hanem előtte mindent fel kell térképezned, ami ott van. Egyetlen olyan zenekar volt még a kilencvenes években, akiknek sikerült kitörniük külföld felé, ez pedig a Rémember volt. Ők voltak az első magyar zenekar, akiknek a külföldi MTV játszotta a klipjét. De ők Magyarországon sosem voltak annyira ismert és népszerű zenekar, tehát mondhatni megkerülték, ezt az egészet és direktbe próbálkoztak kint. Egy darabig egész jól ment is nekik.

Kristóf: -De nagyon megváltozott a reklámozás és a zene természete is, ehhez mind alkalmazkodnunk kell. Ha belegondoltok, a plakát régebben egy adekvát közlési formának számított, ma már a reklámszakmában úgy hívják, hogy szemét. A zene is átalakult, nem ácsingózzák az emberek az új ingereket, mert mindenhez van zene, mondhatni, hogy a zene is szemétté vált, már észre sem veszed a jelenlétét és pont ezért nagyon kevés zenei témára kapod fel a fejed, hogy úristen ez mennyire jó! Sőt, egy szám lefutási ideje is iszonyatosan megrövidült. Ha valamire hirtelen fel is figyelnek az emberek, utána két hét múlva már nem hallasz róla. Viszonylag hamar elérik egyes előadók akár a 100 milliós nézettséget is, de utána el is felejtik őket. Emlékszünk például a Gangnam Style-ra? Tudja valaki, mi van Psy-al azóta? Ma már az ilyen típusú zenék olyan gyors lefutásúak, hogy nem tudnak hatással lenni az őket követő számokra, lehetetlen felfedezni a stílusjegyeit a későbbiekben. Annak idején, amikor még mindenki Beatlest hallgatott, a zenészek folyamatosan jobb lemezt akartak csinálni, mint a Gombák. Ma annyi inger jön mindenhonnan, hogy lehetetlen ezeket feldolgozni.

 

 

-És akkor Ti miből építkeztek? Kik a tiszta források?

Dani: -Ez nagyon különböző. Kama például nagyon nézi a trendeket, hallgatja a BBC csatornáit, iszonyatosan odafigyel az újdonságokra, plusz emellett neki ugye elég masszív hip-hop gyökerei vannak.

Kristóf: -Nekem ez mindig változik, de a Beatles örök kedvenc, mindig visszatérek hozzájuk. A népzenétől kezdve az elektróig mindent meghallgatok. Véleményem szerint van jó zene meg rossz, műfajtól függetlenül. De én személy szerint hasonlítani soha nem akartam senkihez, senki stílusát nem szerettem volna utánozni. Engem mindig az érdekelt, hogy egyszerre mitől szól jól egy szám. Próbálom a saját zenei kreativitásomat úgy alakítani, hogy az mindig a zenekar hasznára legyen. „Good player sounds great, great players make the band sounds geat” ezt magyarul nem tudom jól megfogalmazni, de ez a mottóm! Amúgy szívesen meghallgatom a többiek kedvenc számait is, hogy lássam, rájuk mi van hatással, és értsem próba közben, hogy mi inspirálta őket éppen.

Dani: -Nekem különböző periódusaim vannak: van, hogy semmit nem akarok hallgatni, tisztulok. Aztán meg egyszer csak rám jön egy iszonyat nagy éhség, amikor elkezdem kutatni, kik az újak, milyen zenék mennek épp. Így találtam rá a Years & Years zenekarra, őket most nagyon sokat hallgatom, ebben a szakaszomban nagyon rá tudok fagyni albumokra, előadókra. És ez aztán a későbbiekben elvegyül a többivel. De én is mindig visszanyúlok nagy kedvenceimhez, gyűjtöm a hatásokat, sosem elégít ki egyfajta műfaj, minél szélesebb skálán kell mozognom.

 

-Mindannyian írtok zenét?

Kristóf: -Igen, ezt kijelenthetjük. Az új slágergyanús számunkat Máté írta, aki a dobos. A másik nagy durranást meg a Dani, csak mondom. De mindegyik szám jó lesz!

 

Ekkor Kama befutott…

 

-Kama, neked több felkérésed is van különböző zenekaroktól. Hol találkozhatunk Veled legközelebb?

Kama: -Igen, most jön majd ki Zagar-ral közösen egy számom, és ezért velük fellépek május 14-én a Parkban. A számot egy új magyar filmhez írtuk, melynek címe Az éjszakám a nappalod. Aztán lesz április 13-án az A38 hajón egy önálló estem, egy szál gitárral, ugyanis a Petőfi Tévének indul egy sorozata, amelyben dalszerző énekesek nyomnak egy órás műsort. Ezeken kívül a Random Tripben is közreműködök sokszor.

 

Share on FacebookTweet about this on TwitterShare on TumblrPrint this pageEmail this to someone

Zene

Találd meg a helyed!

mai bulik
buli helyek
kocsma/bár
étterem / kávézó / teázó
divat/design-shop
mozi
múzeum / galéria
színház
bubi - közbringa
gyorsétterem
dohánybolt
strand / fürdő / wellness
Az Antropos.hu térképet folyamatosan bővítjük, ha szerinted valami hiányzik róla, akkor ITT üzenhetsz a szerkesztőknek!

Hozzászólások

lap tetejére