Időtutaztam: az 1994-es augusztusi rábapordányi búcsúban vagyok! Nincs is ezzel semmi baj, hisz’ mindenki tudta mire vállalkozik péntek este kicsivel éjfél után az Akvárium klubban.
Szögezzük le, mielőtt pálcát törnénk: Kis Grofó teljesen rendben és a helyén van, azonos azzal, amit csinál, van neki közönsége, s profi előadóvá csiszolódott az évek alatt.
A műsor egy rendkívül profin összerakott, másodpercre pontosan 30 perces show, mondjuk, klubkoncertnek szívem összes jóindulatával sem nevezném. Egy szintitől és egy basszusgitártól még nem lesz valami koncert.
Az erős kezdés után, melyben kedvese nézését és járását méltatta az előadó, a közepes, de stabilan 4/4-es tartalmi rész után aztán a Bulibárónál tényleg szétesett az Akvárium. Jó, jegyezzük fel a tényt, hogy itt már bőven éjfél után, 1 óra körül jártunk, tehát a közönség valószínűleg már megitta az éjszakai fogyasztásának a javát. Nem voltak szomjasak, na.
És nekem végig Uhrin Benedek járt az eszembe, akin annak idején a bepisilésig röhögtünk magunkat a Sziget Nagyszínpadán. Aztán körbenéztem, de valahogy azt éreztem itt és most senki nem röhög, vagy nem úgy, ahogy akkor.
2016. január 29-én PIXA és KIS GRÓFO hatalmas bulit rendezett minden bulibárónak az Akvárium klubban. Jól megnéztünk a rövid koncertet, és egy dán lány elmondta a véleményét róla. Nézz ANTROPOS.hu TV-t!
De érdekes elgondolkozni ezen a jelenségen: amikor a folk, jelen esetben a cigány népzene utat talál magának, újra és újra felbukkan, pár száz vagy ezer kívülálló számára válik elérhetővé. De olykor az is megtörténik, hogy 20 millió kattintást tudhat magáénak egy szívbemarkolóan szomorú ősrégi dallam. És most örüljünk ennek.
Mondjuk a ruhatárnál hallani aztán néhány elégedetlen hangot: „Hát ez semmi volt, ezért nem érte meg ide eljönni” és ehhez hasonló megjegyzések röpködtek. Persze igaz, talán kicsit túlárazott volt ez a 30 perc, főleg ahhoz képest, hogy az ilyen jellegű előadókat általában önkormányzatok szokták kifizetni.
Hozzászólások