A Mexikóban élő és alkotó szobrász felidézte: már ötéves korában megrajzolta Rákóczi portréját, pályáját azonban megtörte, hogy 1950-ben az államrend elleni szervezkedéssel vádolták meg. Ekkor megismerte, “a legrosszabb indulatokat”, a gyűlöletet, így Sztálin halálakor mindössze 50 kilós volt – emlékezett.
Kepenyes Pál elmondása szerint az 1956-os forradalom után élt Párizsban, Los Angelesben, végül Mexikóban telepedett le.
A 91 éves szobrász ma is aktívan alkot, minden nap dolgozik; mint elmondta: úgy érzi, életművének most ért a csúcspontjára.
Kepenyes Pál a Budapesti Iparművészeti Iskola díszítőszobrász szakán végzett, az 1956-os forradalmat megelőzően öt évre koholt vádak miatt börtönbe került. Szabadulása után a francia kormány ösztöndíjasaként a párizsi Académie des Beaux-Arts képzőművészeti főiskolán szerzett tapasztalatokat, közben beutazta Európát inspirációt és magyar közösségeket keresve. Az 1960-as években Mexikóban telepedett le, ahol elismert művész vált belőle.
Alkotásai között találhatók önálló szoborként funkcionáló ékszerek és monumentális köztéri szobrok is. Az acapulcói repülőtérre érkezők elsőként A nap népe című, mintegy 15 méter magas köztéri szobrát pillanthatják meg. Művei világszerte megtalálhatók gyűjteményekben, tereken, terekben.
Expresszionista és szürrealista stílusban alkot, fémből készített szobrai variálhatók, összecsomagolhatók, felfüggeszthetők, kiteríthetők. Ékszereit aranyból, ezüstből, bronzból, vasból és drágakövekből készíti.
Kepenyes Pál Rátkai Erzsébet által rendezett kiállítása június 4-ig látható ingyenesen a Pesti Vigadóban.