“Amikor a Capa Központ csaknem két éve magalakult, ígéretet tettünk arra, hogy a fotográfiánál kicsit többet gondolunk, kirándulunk a határterületekre is” – mondta el a kiállítás hétfői sajtóbejárásán Kőrösi Orsolya, az intézmény vezetője,
Mucsi Emese kurátor kiemelte: a három alkotó három önálló, ám mégis egy egészet alkotó tárlaton mutatják be legújabb műveiket, melyekben eltérő módon ugyan, de mindannyian a különböző hatalomgyakorlási technikákat, a hatalom és az egyén viszonyát vizsgálják.
Mindhárom kiállításban fontos szerepet kapott a szöveg: a képek helyére is szövegek kerültek, vagy a képek azokon alapulnak – jegyezte meg.

A Capa Központ eredetileg Forgács Pétert kérte fel kiállításra, ő azonban az Esterházy Marcell-lel és Gerhes Gáborral közös bemutatkozás ötletét vetette fel. A három alkotó között ugyanis fennáll egyfajta szellemi közösség; noha nem működnek művészcsoportként, hasonlóan gondolkodnak a világról – hívta fel a figyelmet Mucsi Emese.

Forgács Péter felidézte, hogy Tudok én is nevetni című filmjének alapjául 1980-as évekbeli alkotásai szolgáltak. A művész családi történeteket mutat be, összekötve egy Kafka-novella hangulatával, az újrafeldolgozás során azonban az idősíkok eltolódnak, így a szereplők újra találkoznak egymással vagy önmagukkal.

Pápainé és fiai című, egész termet betöltő, sokszorosan rétegzett installációjában Forgács Péter egy művésztársa, Pápai Péter archívumából válogat, kiegészítve azt többek között Pápai édesanyja III/1-es tevékenységének dokumentumaival.

Gerhes Gábor több munkájában is vizsgálta a nemzetiszocialisták hatalmi szóhasználatát és művészeti esztétikáját. Victor Klemperer nyelvész a harmincas években készült jegyzeteit felhasználva ötvennégy olyan fogalmat szakít ki szövegkörnyezetéből és helyez – tipográfiailag is megformálva – táblákra, melyek a náci hatalmi nyelvben is gyakran feltűntek.

A négy elem Hitler kedvenc festője, Adolf Ziegler programalkotó festménye, melyet a képet a kandallója fölé akasztó diktátor az “elfajzott” avantgárd művészet ellenpontjának tekintett. Gerhes Gábor a végletekig leegyszerűsített formanyelvvel operáló festményt játszatja újra rekonstruált kulisszák között, élő szereplőkkel.
Esterházy Marcell munkáiban gyakran foglalkozik saját családjának múltjával, használ fel elemeket, történeteket a családi archívumból. Feled az ember, tudod? című videójában anyai nagyapja az orosz fogsággal és a második világháborúval kapcsolatos emlékeit dolgozza fel, részben nagyapja, részben saját hangján.
Egy paradoxon – “A következő mondat igaz. Az előző mondat hamis” – világít neonfeliratként a Capa Központ falán, melyet Esterházy Marcell a miniszterelnök stilizált kézírásával tár a közönség elé, megfordítva a hatalmi viszonyokat: míg a kormányfő általában az egész magyarság, tehát mások nevében is beszél, itt az ő kézírását használja fel a művész.
A hármas kiállítás 2016. március 13-ig látogatható látható a Nagymező utcai Capa Központban.