Jazzékiel: 5 év után új albuma [interjú]

Az ANTROPOS.hu kérdéseire válaszoltak a Jazzékiel zenekar tagjai. INTERJÚ!

-5 év pihenő! Ez meg hogy jött össze? Miért volt erre szükség? Mi történt veletek 5 év alatt?

Jakab Péter: -Nehéz lenne erre válaszolni. Talán a legegyszerűbb, hogy így alakult. Egy öngerjesztő folyamat végeredménye lett, ami táplálkozott lelki problémákból, magánéleti zűrökből, egészségügyi, fizikai és szellemi kimerültségből, valamint egzisztenciális válságokból is. Ezek alatt az évek alatt ez a sok probléma tetőzött, aztán szépen fokozatosan kiúsztunk belőle és rendeztük a sorainkat: visszamásztunk a csónakba és újból irányba raktuk azt. Nem szeretnék túlságosan romantikus képet sem festeni, szóval igazából nekünk erre volt szükségünk ahhoz, hogy most ismét tudjunk együtt zenélni, készíthessünk lemezt és felmehessünk a színpadra.

00

 

-Egy brit reklámfilmben is debütált a címadó dal egy része. Miként futottak össze a szálak? Hogy jött ez az egész?

Jakab Péter: -Pontosítanék: a lemez záró daláról van szó. Martin Wanda egy Londonban élő és alkotó divatfotós, aki már korábban is használt munkáihoz dalrészleteket tőlünk. Amikor az AMCK divatügynökség új teaserét rábízták, szintén ránk gondolt és mivel a lemezkészítés végén keresett meg bennünket, kézenfekvő volt, hogy új felvételt küldjünk neki.

 

-Miért pont Másokat szeretni? Miért ez a dal a lemez címadója?

Jakab Péter: -Nem vagyok híve a nagyon konkrét történetet elmesélő konceptalbumoknak, viszont egy laza gondolati szálat azért szeretek meghatározni, amire a dalok épülhetnek. Itt ez a szál a “kvázi szerelmes dal” kategória. Szerelmes daloknak álcázott szövegek ezek, amik emberekhez, élethelyzetekhez szólnak. Általában a megbocsátás, az elfogadásról szólnak ezek. A “Másokat szeretni” cím ezt remekül összefogja. Ebben a dalban szerepel az, hogy: “Amikor másokat szeretni / Az hinni az Istenben” – ez gyakorlatilag arra utal, hogy nehéz dolog elfogadni másokat, miközben alapvetően mindannyian ugyanarra a képletre vagyunk különböző megoldások.

 

-Mi a kedvenc számotok a lemezről és miért?

Jakab Péter: -Még túl friss az album, úgyhogy egyet sem tudnék kiemelni. Ki kell állniuk az idő próbáját.

Hegyi Áron: -Nekem azért van. A Kitty az, és egészen egyszerűen azért, mert engem megnyugtat.

 

-Mely dalhoz fűződik a legemlékezetesebb pillanat?

Jakab Péter: –Mindegyiknek megvan a maga története, de ezek annyira személyes dolgok, hogy nem szívesen mesélnék róluk. Ami felvétel szempontjából emlékezetes, az a Portugál: ez gyakorlatilag egy próbafelvétel volt, ahol a hangszerek beállítását tesztelték. Az eredeti felvételen hallatszik is Korompai Bence hangja, ahogy azt mondja “Oké, akkor vegyünk egy próbát. Mehet? Akkor megy!” És gyakorlatilag ez egy olyan jól sikerült fél improvizatív felvétel, hogy nem is vettünk többet.

Hegyi Áron: -Na és még az a nap, amikor felhoztunk egy 100 éve ott feledett glockenspielt a Pesti Magyar Színház pincéjéből, majd addig lehelgettük bele a lelket, míg el nem értük, hogy a nekünk szükséges hangok megszólaljanak valahogy. Az ilyesmi mindig nagyon izgalmas.

 

-Milyen alkotási szférát preferáltok? Csend, nyugi vagy inkább pörgés? Egyedül vagy csapatban? Hogy képzeljük ezt el?

Jakab Péter: -Én mindenképpen a nyugodt munkát szeretem. Most már kifejezetten. Sokkal produktívabban tudok így dolgozni, sokkal koncentráltabban. Régen, amikor még együtt éltünk Áronnal egy elég zaklatott, mégis rohadtul izgalmas és inspiráló közeg volt a folyamatos nyüzsgés is. Csak kevésbé volt hatékony és hamar megbosszulta magát.

Hegyi Áron: -Igen, mostanában inkább a csendes, egyedüli munka a gyakoribb, bár az alapok megszületése után a csapatmunka is jellemző. Régebben meg…hát mindenre volt példa.

 

-Hogyan készülnek a klipek? Ki segít a kreálásban? Mennyire vannak benne a ti ötleteitek?

Jakab Péter: -Ugyebár mi az elmúlt évek alatt nem túl sok anyagot forgattunk, szóval ebből az arány az, hogy egyet leszámítva mindet én rendeztem, ugyanakkor annak az egynek is (Kamilla) a látványtervezésében nagyrészt benne voltam. Tehát a válaszom: nagyon benne vagyunk. A zenekar hatodik tagjának hívjuk Kósa Pétert. Ő az a szemüveges fószer, aki már a kezdetektől velünk van. Egy remek fotós, vele forgatjuk és fotózzuk az anyagok zömét. Gyakorlatilag azért nem szerepel a bandafotókon, mert a kamera másik felén áll. Mellesleg a legjobb barátunk. De kiemelném még Szabó Áront, akivel a Kamilla klip kapcsán ismerkedtünk meg és váltunk szintén nagyon közeli barátokká. Azóta is sokat dolgozunk együtt, különböző projektekben. Szóval a vizuális kis csapat az körülbelül így fest.

 

-Hogyan határoznátok meg a zenét, amit alkottok? A nem mindennapit nem ér használni!

Jakab Péter: -Régen popzenének hívtuk, most alternatív zenének szeretjük nevezni. A Jazzékiel egy alternatív rockzenekar, ami klubokban játszik erősen rétegzenét egy nem meghatározott rétegnek. Rengeteg olyan dolognak a mixtúrája ez, amit az évek során magunkba szívtunk. Szerintem a zenénknek nagyon erős európai gyökerei vannak, a szövegek meg ezer szálon kötődnek a magyar szövegírói hagyományokhoz.

 

-Mivel foglalkoztok szívesen szabadidőtökben? Mi az, ami kikapcsol titeket? A banda tagjai a zeneszerzésen kívül is együtt lógnak?

Jakab Péter: -Nekem a munka. Igazából rengeteg időt töltöttem az életemből olyan dolgokkal, amikből nem keletkezett produktum. Úgyhogy engem a munka kapcsol ki perpillanat leginkább: hogy mindig legyen mit tennem. Legyen ez dalszövegírás, lemezfelvétel, grafika, video, ruhatervezés vagy a gitárom baszkurálása. Sok projektet futtatok egymás mellett. Mi barátok vagyunk, együtt mozgunk általában szórakozni is, persze mindenki a habitusához mérten. A családjaink is együtt nyomulnak. Volt egy régi kép a Pink Floydról, a tengerparton feleségeikkel és gyerekeikkel. Jó sokan. Hát lassan valahogy így kezdünk festeni mi is.

 

-Mit terveztek nyárra a zenekarral? Már megcsapott benneteket a tavaszi szél vagy még a fáradtság ült le rátok? Milyen helyszíneken találkozhatunk veletek a közeljövőben?

Jakab Péter: -A Fishing on Orfűs koncertünket leszámítva új dalokat szeretnénk csak írni, illetve a családnak szentelni a nyarat. A tavaszi szél már novemberben megcsapott bennünket, azóta őrült tempóban dolgozunk a zenekar körül: áprilisban három lemezbemutatót tartunk (Szegeden másodikán, Pécsett harmadikán, Budapesten), készülünk az idei Record Store Dayre, ahol a musiclandben a lemezbemutatónk előtt pár órával minikoncertet adunk. Aztán alakulnak a klipek is a lemezhez, készülnek remixek nagyszerű előadók által. Most alakul a fizikai megjelenés, aminek szeretnénk azért megadni a módját. Szóval a FOO-ig rengeteg dolgunk van még.

Share on FacebookTweet about this on TwitterShare on Google+Share on TumblrPrint this pageEmail this to someone

Zene

Találd meg a helyed!

mai bulik
buli helyek
kocsma/bár
étterem / kávézó / teázó
divat/design-shop
mozi
múzeum / galéria
színház
bubi - közbringa
gyorsétterem
dohánybolt
strand / fürdő / wellness
Az Antropos.hu térképet folyamatosan bővítjük, ha szerinted valami hiányzik róla, akkor ITT üzenhetsz a szerkesztőknek!

Hozzászólások

lap tetejére