A Czóbel Múzeum tavaly korszerűsített épületében az állandó kiállítás is megújult, s már akkor célul tűzte a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC), hogy időről időre “újragondolják”, és folyamatosan új műveket mutatnak be – emlékeztetett köszöntőjében Gulyás Gábor, az FMC igazgatója. A mostani kiállítás ennek a törekvésnek a megvalósulása, ahol jelentős változásokkal találkozhat a közönség, így például Czóbel Béla (1883-1976) egyik fontos művével, A bergeni lelkész című festménnyel is. Az igazgató megjegyezte azt is, hogy a tavalyi felújítás után az egyik leglátogatottabb múzeum lett a Czóbel.
Barki Gergely, a kiállítás kurátora az MTI-nek elmondta, hogy elsősorban a hollandiai periódust bemutató anyag gazdagodott.
A szakember felidézte, a múzeum törzsanyagában kevés alkotás található a művész korai időszakából, s a tavalyi “újragondoláskor” határozták el, hogy évente új darabokat kérnek kölcsön ebből a korszakból köz- és magángyűjteményektől. Már az elmúlt évben is sok ilyen képpel sikerült a hiány áthidalni – mondta -, azok a művek azonban már visszakerültek a tulajdonosokhoz, így újakat kellett kérni. Az első teremben most hét teljesen új festményt láthat a közönség, köztük a nemrég felfedezett 1904-es Körhinta című képet, amely fontos része az életműnek. Az alkotás februárban érkezett a múzeumba és jövő hétig tekinthető meg – tette hozzá.
A mostani újrarendezésben a grafikai szekció is megváltozott – folytatta a kurátor -, a műveket Bodonyi Emőke művészettörténész válogatta, a közönség egyebek mellett találkozhat egy Kernstok Károlyt ábrázoló litográfiával, illetve egy raktárból előkerült grafikával, A pásztorfiú kecskével című művel, mellette pedig az a gobelin látható, amelyet Czóbel felesége, Isolde Daig készített a rajz alapján.
A tavalyi után idén újabb “kétoldalas” festményt láthat a közönség, ezek különlegessége, hogy Czóbel a vászon mindkét oldalát megfestette.
Barki Gergely elmondta, hogy lesznek cserék év közben is, így az állandó kiállítás folyamatosan változik.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy egy interaktív képernyőn “végig lehet lapozni” Czóbel elveszett műveit, melyek száma száz fölött van. A “hiánykatalógus” segíthet abban, hogy előkerüljön egy-egy alkotás – tette hozzá.
A tárlatot Kratochwill Mimi művészettörténész nyitotta meg, aki Czóbel utolsó éveiben fiatal múzsája és modellje volt. Ma a festő egyik legjelentősebb monográfusa, a róla készített Mimi című 1971-es portré a kiállításon is megtalálható.