Az internet félelmetes prioritásának köszönhetően joggal merül fel bennünk a kérdés, vajon hallgatunk még rádiót? A válasz igen, hiszen a zenehallgatás és információszerzés egyik legkedveltebb formája továbbra is a rádióhallgatás. Rengeteg ember kezdi a napját azzal, hogy bekapcsolja kedvenc rádióját, – akár autóban, akár otthon készülődés vagy munkavégzés közben – hogy képbe legyen az aktuális hírekről, vagy éppen nem szeretne lemaradni kedvenc reggeli szórakoztató műsoráról.

A magyar rádiózás kialakulása Puskás Tivadar nevéhez köthető, aki 1893. február 15-én szólította meg először a „hallgatókat” a Telefonhírmondó segítségével. A hallgatók ekkor még csak pár embert jelentettek, mivel a szolgáltatásnak még nem volt saját vezetékhálózata és csak telefonon keresztül volt hallható.

Óriási érdeklődés övezte Puskás Tivadar találmányát és ugrásszerű növekedés mutatkozott, az első világháborút megelőzően több mint hatezer előfizetője volt a szolgáltatásnak. A rendszeres rádióadásra 1925-ig kellett várni, ekkor már zenét is kezdtek sugározni azok számára, akik rendelkeztek vevőkészülékkel. Innentől fogva a rádiózás popularitása folyamatosan növekedett, és ma már egy adott napon több millió ember hallgat rádiót Magyarországon.

A TNS-Hoffmann–Mediameter konzorcium 2013. októberi-decemberi időszakra készített legutóbb egy országos felmérést, amelyből tisztán látszik, hogy a Class Fm a leghallgatottabb rádióadó Magyarországon. A három hónapos felmérésből kiderült, hogy a 15 év felettiek körében 2,1 millióan döntöttek az említett kereskedelmi rádió mellett egy adott napon. A második helyen a MR1-Kossuth Rádió áll 1,4 milliós hallgatótáborával, harmadik helyre pedig az MR2-Petőfi Rádió került 940 ezer hallgatójával. – áll a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesületének (RAME) hivatalos közleményében.

A felmérésből továbbá az is kiderült, hogy a zenehallgatás leginkább rádiózást jelent: a felnőttek kétharmada hallgat zenét rádiókészülékén, egyértelműen háttérbe szorítva a második és harmadik legelterjedtebb eszközöket, mint a mobiltelefonokat és számítógépeket – amelyeket csak a megkérdezettek egyötöde használ eme tevékenységre.

Az alábbiak alapján egyértelműen látható, hogy a rádiózás továbbra is előkelő helyet foglal el a magyar ember mindennapjaiban.