Audiolife – aki nem igazi dj

Zeneimádó körökben egyáltalán nem hangzik idegenül az Audiolife név, ami az azonos című hi-endes témával foglalkozó blog címe is egyúttal. Mindez pedig egyetlen embert, Veres Attilát takarja, aki - kevesen tudják - maga is gyakorló dj, habár manapság kevésbé tűnik fel nyilvános intézményekben, inkább a szűk körű partik szerencsés résztvevői élvezhetik egyedi hangzásvilágot hozó mixeti, melyekbe sokszor meglepő elemek vegyülnek. Ilyenek a versrészletek vagy a hiphop-világ egy-egy örökzöldje.Viszont összefuthatunk vele október 20-án az InnoShopban, ahol Petyka (a budapestavantgarde bloggere) kiállításán és az azt követő afterpartyn keveri a lábalávalót.

-Azt mondtad többször léptél fel sörért.. de hogy kezdődött a DJ-skedésed?
-Véletlenül. Egy szülinapi bulit vállaltam el, kényszer volt: nekem volt a legnagyobb kínálatom zenéből. A hely tulajának (Erlin kávéház) megtetszettek a zenék, majd pár barátommal elkezdtük csinálni.

-Hol léptél fel fénykorodban?
-Signo, Erlin, Építész Főiskola gólya- és felezőbálok, Don Leone, Plen Air fesztivál a Ráday utcában, volt pár olyan is, amire már nem emlékszem. Mindenhol egy-egy évad, azaz szeptembertől május-júniusig. Vagy amíg fel nem adtam. Az egyik helyről azért kellett eljönni, mert “elfelejtettek” fizetni, a másikról azért, mert ellopták a cuccaim. Katasztrófa a klubokban a vendéglátózás. A legtöbb helyen úgy kezelnek, mint egy hülyegyereket.

-Akkor most hogy van ez: a  lemezgyűjtés miatt játszol, vagy a játékért gyűjtöd a korongokat?
-Elsősorban a gyűjtés miatt, de ez is kétoldalú: valójában hallgatni szeretem a zenét, együtt élni vele, de ha valamilyen műfaj felkelti az érdeklődésemet vagy mélyebben megérint, akkor annak utánamegyek. Ilyen most a zajzene és a dupstep, a fősodoron kívüli, sötétebb, mélyebb, experimentálisabb dolgok. Ma már többségében jazzt, kísérleti kortárs és klasszikus lemezeket veszek. Popot és rockot csak nagyon ritkán, indokolt esetben. A hiphopot meg teljesen elhagytam. Különösebben nem kedvelem a tánczenére kihegyezett elektronikus zenét, nagyon egyoldalúnak és egysíkúnak érzem. Ezért alapjában véve alkalmatlan vagyok szórakoztatásra, ezért is mondtam az elején, hogy nem vagyok DJ. A dj ugye az az ember, akinek a zenéjére táncolnak az emberek a szórakozóhelyeken. Ez nagyon behatárol, én inkább egy folyamatot szeretnék mutatni, valamit közölni azon kívül, hogy: na, essünk szét ma este! Az a hatás és kontextus érdekel, ami két zene egymásra következése elindít a hallgatóban. Ezzel szeretek játszani, szerintem ez többet ér, mint a fizikai hatás. Nem baj, ha nem lehet rá táncolni. A dupsteppre amúgy sem lehet, maximum ringatózni, annyira lassú.

-Hol szerzed be a lemezeket?
-Mindenütt. A nagyobb részét a még megmaradt lemezboltokban, a kisebbiket e-bayen, online lemezboltokban. Ha tehetem, inkább rendelek, de ez néha kényszer is: sok megjelenés nem jön be az országba, mert kevés embert izgat.

-Van egy egyedi hangzásvilágod, ami inkább eklektikusnak mondható: miből tevődik össze?
-Azokat a lemezeket, előadókat, megjelenéseket szeretem, amelyek elérnek egyfajta művészi színvonalat. A hangzás ezután jön. A jók általában egyediek, de gyakran elég egy hang, egy furcsa sampler, vagy egy jól sikerült megoldás, ami elviszi a zenét. A közhelyes zenei szerkezetet és az önismétlést nem kedvelem.

-Ezzel a gyűjteménnyel mondhatjuk azt, hogy te jelentős vásárló vagy? Illetve nem is a darabszámmal kellene foglalkozni, hanem azzal, hogy mi van a birtokodban?
-Átlag havi 25-30 ezret költök. Ez az összeg lassan apad, egyszerűen nekem is kevesebb van a zsebemben. A gyűjtemény jelenleg olyan 1500-2000 lemezt jelent, aminek egy része nincs a lakásomban, hely hiányában, nem férek el tőlük. Van pár izgalmas dolog, de nincs olyan nagyon sok ritkaságom. Letölteni semmit nem töltök le.

-Mi a véleményed a magyar elektronikus zenei ízlésről – magáról a fősodorról?

-Nem tudom, kellőképpen megítélni, mert nincs kellő rálátásom. Ahhoz túl sok zene jelenik meg, engem viszont csak egy részük talál meg. Simán előfordulhat, hogy dögivel lenne zene, ami érdekelne, de egyszerűen nem tudok róla, mert nem adták ki, vagy annyira kis kiadó, limitált példányszám, hogy nem jut el ide. Ma már bárki adhat ki zenét, lehet, hogy tehetséges is, és remekművet hoz létre, de mivel kis kiadó gondozza, kicsi a visszhangja. Ilyen a Boxclever, az egyik favoritom, ami 10 inches kiadványokon hozza ki a legizgalmasabb dolgokat, de alig jön belőle Magyarországra, a régebbiekre úgy kell vadászni.

-Milyen felszereléssel dolgozol?

-A keverőm és a két pick upom kivételével minden dj cuccomat eladtam. Ma már bánom, mert kölcsönzött, agyongyötört Technics-eken kell játszanom. Otthon high-end cuccaim vannak, csöves erősítő, meg ezüst kábelek, ilyen ezoterikus analóg cuccok.

Share on FacebookTweet about this on TwitterShare on TumblrPrint this pageEmail this to someone

Ezt is ajánljuk

Találd meg a helyed!

mai bulik
buli helyek
kocsma/bár
étterem / kávézó / teázó
divat/design-shop
mozi
múzeum / galéria
színház
bubi - közbringa
gyorsétterem
dohánybolt
strand / fürdő / wellness
Az Antropos.hu térképet folyamatosan bővítjük, ha szerinted valami hiányzik róla, akkor ITT üzenhetsz a szerkesztőknek!

Hozzászólások

lap tetejére