Angolok aranybányája: Harry Potter

Lehet fanyalogni azon, mennyire eredeti történet a Harry Potter, vagy hogy alapvetően hányféle más meséből és irodalmi műből ollózta össze azt a szerző, Joanne Kathleen „J. K." Rowling. Azon is lehet vitázni, hogy vajon tényleg megváltoztatták-e a HP-regények a fiatalok olvasási szokásait, vagy egyáltalán újra divattá tették-e az olvasást, mint szabadidős tevékenységet, és még számtalan olyan vitatéma akad, amellyel hónapokig el lehetne szórakozni, egy dolog azonban biztos: egy középkorú és három fiatal angol életét mindörökre megváltoztatta az elmúlt 10 év, amely már kitörölhetetlenül is az egyetemes filmtörténet része. Viszont a Halál ereklyéi második részével véget értek a villámtetkós varázslótanonc mozis kalandjai.

J. K. Rowling a semmiből vált multimilliomos íróvá, Daniel Radcliffe, Rupert Grint és Emma Watson pedig a nézők szemei előtt váltak kisgyerekekből ifjú felnőttekké, és gyaníthatóan már az ükunokájuk is híres felmenőik vagyonából fognak élni, hasonlóan mondjuk Mark Hamill-hez, aki – noha csak 3 filmben szerepelt Luke Skywalker-ként – lényegében 1983 óta a Star Wars-ból él.

A Harry Potter-jelenség valószínűleg a bolygó minden lakóját érinti valahogyan; egyesek utálják, mások megvesznek érte, és komolyan valami feneketlen barlang legmélyén kell élni ahhoz, hogy valaki ne halljon a Lennon-szemüveges mágusgyerekről, aki 1997. június 26-a óta a világ egyik legmeghatározóbb tömegkulturális idoljává nőtte ki magát.

A HP-regények alapötlete mára már közhelyszerűen ismert: a munkanélküli és folyamatos anyagi gondokkal küszködő J. K. Rowling egyszer Manchesterből Londonba vonatozott, mikor eszébe jutott egy fiú, aki tudtán kívül varázsló, később pedig egy varázslóiskolába jár, ahol hozzá hasonló fiatalok tanulják a bűbáj és mágia mesterségét. A fáma szerint pubokban és kávéházakban írta meg az első történetet, melyet több könyvkiadó is elutasított, míg végül egy londoni ügynök meglátta a lehetőséget az irományban. Ennek eredményeképp 1996 augusztusában a Harry Potter és a bölcsek köve kéziratát a Bloomsbury Children’s Books kiadó megvásárolta, a többi pedig már történelem; beindult a werkli, az emberek – különösen a fiatalok – szinte megveszve egymást taposták a könyvesboltokban, és ezzel egy időben persze dőlni kezdett a pénz is, különösen azután, hogy az amerikai Warner Bros. filmstúdió megvásárolta az első két könyv megfilmesítési jogát.

Az első regény után Rowling főállású íróvá lépett elő, és az évek során hat folytatást írt meg, ezek sorrendben: Harry Potter és a Titkok Kamrája, Harry Potter és az azkabani fogoly, Harry Potter és a Tűz Serlege, Harry Potter és a Főnix Rendje, Harry Potter és a Félvér Herceg, Harry Potter és a Halál ereklyéi. A teljes sorozatot világszerte 65 nyelvre fordították le, és több mint 400 millió példányban kelt el, azaz a Föld teljes lakosságából minden tizenötödik embernek van legalább egy példánya valamelyik könyvből.

Ami a HP-filmeket illeti, a regénysorozat nyolc filmben lett feldolgozva, mivel az utolsó részt két epizódra bontották, amit „hivatalosan” azzal magyaráztak a fejesek, hogy a történet túlságosan szerteágazó és bonyolult ahhoz, hogy mindent bele tudjanak gyömöszölni egyetlen filmbe, de valójában persze inkább csak a szokásos hollywoodi pénzlehúzásról van szó.
Mivel az írónő bejelentése szerint nem lesz több HP-regény, a filmadaptációknak is végük van, tehát a lehető legtöbb pénzt kell kipréselni a nézőkből, és ha ezt kétszer is meg lehet tenni, akkor vajh miért ne tegyék meg, nem igaz?

Míg első két filmet egyébként az amerikai családi filmek rutinos szakértője, Chris Columbus rendezte, a harmadikat a mexikói fenegyerek, Alfonso Cuarón, a negyediket a négyesküvős Mike Newell, az utolsókat David Yates dirigálta. Sokak szerint a legjobb, leghangulatosabb epizódot Cuarónnak sikerült elkészítenie.
A filmekben nem mellesleg a brit színjátszás színe-java felvonult, a teljesség igénye nélkül: Richard Harris, Michael Gambon, Alan Rickman, Ralph Fiennes, Maggie Smith, Robbie Coltrane, John Hurt, John Cleese, Kenneth Branagh, Gary Oldman, Warwick Davis, Emma Thompson, Helena Bonham Carter, Bill Nighy, Julie Walters, stb.

A befejező epizódot még nem beleszámítva a HP-filmek eddig több mint 6 milliárd dolláros profitot termeltek világszerte. A Potter-merchandising (ajándéktárgyak, játékok, stb) simán vetekszik a Csillagok háborújával, vagy bármi mással, a Harry Potter-márkanév pedig mára mintegy 15 milliárd (!!!) angol fontot ér (ez mintegy 5000 milliárd forintnak felel meg, ami Magyarország 2011-es költségvetésének nagyjából egynegyede).

 

Lehet tehát szidni, vagy dicsérni a Harry Potter-jelenséget, de szó nélkül elmenni mellette semmiképp sem. Bárhonnan is nézzük, a Halál ereklyéi második részével befejeződik egy diadalmenet, amelyet idővel talán elhomályosít egy következő grandiózus alkotás, de attól még a HP mindörökre ott lesz az emberiség kulturális hagyatékában, amely egyik meghatározója volt a harmadik évezred első évtizedének.

Share on FacebookTweet about this on TwitterShare on TumblrPrint this pageEmail this to someone

Film

Találd meg a helyed!

mai bulik
buli helyek
kocsma/bár
étterem / kávézó / teázó
divat/design-shop
mozi
múzeum / galéria
színház
bubi - közbringa
gyorsétterem
dohánybolt
strand / fürdő / wellness
Az Antropos.hu térképet folyamatosan bővítjük, ha szerinted valami hiányzik róla, akkor ITT üzenhetsz a szerkesztőknek!

Hozzászólások

lap tetejére