The Moog

Interjú

A The Moog zenekar idén minden fesztiválon első helyen szerepel, tinik százai rajonganak koncertjeiken. Friss lemez, amerikai lemezfelvétel és minden amiről egy hazai fiúbanda álmodhat. Tonyót faggattuk a pörgős életükről és a zenekar sikereiről...

2008-08-11

-A Myspace-en lehet olvasni, hogy indie, rock és garage zenéhez sorolnak titeket? Ti mit mondanátok a stilusotokról, milyen ez?
Tonyó: -Jó. Most már nem ezt írnám oda, de lusta vagyok átírni. Én leginkább úgy írnám le, hogy popos rock zene. Bár erről mindenkinek kb. Bon Jovi jut eszébe, de akkor is így gondolom.

-Neked hogy jött a zenélés?
Tonyó: -Zongoráztam és kb. az első óra után 2 héttel már írtam valami saját dolgot. Aztán persze egyre több olyan zenét is kezdtem hallgatni ami annyira tetszett, hogy én is olyat akartam csinálni. Vagyis egész pontosan zenekart. A többieknek egészen pontosan nem tudom hogy jött, de kb hasonlóan, gondolom.

-Mióta zenéltek együtt ebben a formációban?
Tonyó: -2004-től származtatjuk a zenekar létezését, de ebben a formában 2006 vége óta játszunk, mert volt egy tagcsere a zenekarban gitáros poszton. Ladányi Norbit György Gergely, alias Miguel váltotta.

-Zenei iskolázottság kellett nektek? Vagy más diploma?
Tonyó: -Mindenki tanult valamennyit zenélni, de nem gondolnám, hogy bárki különösebben képzett zenész lenne, aminek én speciel örülök is valamennyire. Legtöbbünk tudja mi az, hogy G dúr, de nem tudunk free jazzt játszani. Még egyszer mondom hála istennek. Más diploma az meg van, vagy legalábbis folyamatban van mindenkinél.

-Mikor határoztátok el, hogy angolul fognak szólni a számok?
Tonyó: -Nem határoztuk el, hanem így jött. Olyan zenéket hallgattunk/hallgatunk főleg, amik ezen a nyelven szólnak, szóval valahogy nekünk is ez volt a természetes, akármilyen hülyén is hangzik.

-Hogyan talált rátok Amerika?
Tonyó: -Mi találtunk Amerikára, csak aztán szerencsére ennek Amerika is örült. Miután elkészült a három számos demónk mindenfelé küldözgettem az anyagot, végül egy hosszú myspace-es levelezés és néhány telefonbeszélgetés után odáig jutottunk, hogy aláírtunk egy szerződést egy amerikai kiadóval.

-Sold for tomorrow a lemezetek cime...
Tonyó: -Ez az If I Died című számunkból egy részlet és úgy gondoltam, hogy ez a cím kifejezi azt az állapotot és hangulatot, amiben a lemez fogant, valamint az akkori helyzetünket is.

-Mi a következő nagy dobás?
Tonyó: -Felvettük a második lemezünket Seattle-ben Geoff Ott producerrel és az első klippel megtámogatott kislemezt ősszel tervezzük kihozni.

-Hogyan birjátok a fesztiválozást?
Tonyó: -Én jól. Néha mondjuk nem a legjobb dolog hajnalban/kora reggel hazaérni, de egy turné azért sokkal fárasztóbb.

-Most, hogy megtalált titeket a hirnév mi változott?
Tonyó: -Megtalált minket a hírnév? Hol? Nem gondolom, hogy megtalált volna. Amiatt, hogy Magyarországon kívül is értünk el kisebb-nagyobb sikereket, többen odafigyeltek ránk itthon mostanság. Remélhetőleg a jövőben a zenénket érdekesebbnek fogják tartani, mint azt a tényt, hogy nem csak Magyarországon zenélünk.

-Mit csináltok a rengeteg rajongó csajjal?
Tonyó: -Egy nagy raktárhelységben gyűjtjük őket és hétvégente válogatunk.

-Volt már hogy elég volt ebből az életmódból?
Tonyó: -Egy turné azért elég megterhelő egészségügyileg, meg néha lelkileg is. Nem akarok hisztizni, mert én azért ezt szeretem, de amikor több, mint egy hónapon keresztül minden nap utazol és állandó rohanás van, akkor elő tud törni a honvágy, meg jól esne egy kis nyugi és az otthoniak.

-Mi a cél?
Tonyó: -Különösebb cél nincs azon kívül, hogy minél tovább csinálhassuk ezt az egészet. Remélhetőleg 40 évesen is ki tudunk még adni egy halál unalmas lemezt, amiben a környezettudatos gondolkodásra próbájuk majd felhívni a figyelmet.

-Van kedvenc zenekar, akikre felnéztek?
Tonyó: -Nagyon felnézek a Beatles-re, John Lennon például korántsem az a sóhajtozós majom volt Yoko Ono mellett, akinek sokan gondolják, hanem egy igazi tökös liverpooli bunkó, aki simán lefejelte azt fickót egy koncerten, aki buzinak nevezte. Ez igen.

-Mennyiben más kint dolgozni mint itthon. Láttok különbséget munkamorálban?
Tonyó: -Abszolút más. Itthon mindenki csak lógatja a lábát, bambul, viszont Amerika! Hajaj! Ha tudnád, mi megy, ott! Munka! M U N K A ! Nem viccelnek, én mondom, éjjel-nappal, időt és fáradságot nem kímélve termelik a művészetet. Egy más világ.

-Mindenki tudott angolul előtte?
Tonyó: -Nem, de egész hitelesen halandzsáztunk.

-Szerintetek mi a titok? Hogy lehet sikeresnek lenni?
Tonyó: -Be different! - légy más, légy különböző! - az átlagember sokkal jobban szeret egy készen kapott világban élni, mint felfedezni magában az erőt a változtatásra (részlet az adidas egyik reklámjából) - ne légy átlagos! Légy más! Merjél változtatni, legyen bátorságod nekifogni olyan dolgoknak, amin mások csak nevetnek, (Henry Fordot "a bolond Henry"-nek hívták a szomszédai, mert magától járó kocsin dolgozott éjjel nappal, ő azonban meg sem hallotta a külvilág zaját), jegyezd meg jól: "belőled csak egy van!"

Címkék:

Kapcsolódó linkek:
http://www.myspace.com/moogband
http://www.moog.hu

Értékeld te is!

Beküldési határidő: 10.09.09

Beküldési határidő: 10.09.12

Beküldési határidő: 10.09.13

Beküldési határidő: 10.09.15

Beküldési határidő: 10.09.16

Beküldési határidő: 10.09.17

Beküldési határidő: 10.09.17

Korábbi játékok nyertesei...