|
-Ki vagy mi az a Tangram? Mikor/hol/hogyan alakult ez a projekt? -A
Tangram az egyszemélyes zenekarom, chill out / ambient / lounge
műfajban írok zenéket több éve. Ezt a nevet idén májusban vettem fel
hivatalosan, már csak ezt használom mind koncerten, mind pedig
hanghordozókon. Eddig több művésznevem volt (Skua, Petals of Doom,
Afterglow), ez tűnik a végleges választásnak, legalábbis, ami kizárólag
hozzám köthető. 15 évesen kezdtem foglalkozni a zenével, minden
szabadidőmet ennek szenteltem. Hosszú tanulóévek voltak, saját
szórakozásra, a fióknak szereztem a darabokat.
-Mikből lesz az a zene amit a lemezen hallhatunk ill. a koncerteken? -Sokféle
elektronikus hangszer szólal meg a lemezen, elektromos gitártól a
szintiken keresztül a digitális fúvóshangszerig. Színpadon főleg a
groovebox és a notebook viszi a prímet, természetesen a billentyűsök és
a fúvós mellett. A stúdiómban a zenéket Macintosh gépen hozom tető alá,
kiegészítő segítségként használok még Oriont a PC-n és a "nagy
varázslómat", a Roland V-synth-et, ami egy sound designer munkaállomás.
-Mi történt Veled eddig és mi lesz ezután terveid szerint? Hova tartasz? Nagy
változás volt, amikor az addig Afterglow néven működő projektem MySpace
weboldala kapcsán egyszer csak megkeresett egy kiadó (Karmatronic
Records), hogy szerződést ajánljon. Ez idén februárban történt, azóta
júniusra elkészítettem a nagyközönség számára debütáló albumomat, a
"Highway Ambience"-t, amit most a Sziget fesztivál első napján mutatok
be a Cökxpôn Ambient Sátorkertben. Ez számomra egy hatalmas mérföldkő,
amióta elkezdtem a zenével komolyabban foglalkozni, ez a cél lebegett a
szemem előtt: szerződés egy kiadóval, lemezkészítés, koncertezés. Túl
vagyok az ötödik koncertemen, tisztul az előadott zene, szélesedik a
lelkes rajongók köre... Egy ideje már nagy álmom, hogy egyszer
filmzenét fogok írni. Mindig is nagyon érdekelt, hogy hogyan lehet egy
történetet zenével aláfesteni. Remélem ez sem várat sokat magára...
-Nem
sok hazai zenész/zenekar mondhatja el magáról, hogy az iTunes-on is
árulják dalait… Mit gondolsz erről? Külföldi visszajelzések érkeztek
már zenéddel kapcsolatban? Mindenképpen lelkesítő, és már a
zeneszerzési fázisban nagy felelősséget jelentett, hogy ezentúl nem
csak magamnak írok zenét, hanem az egész világon bárki meghallgathatja,
sőt, fizethet érte, ha tetszik. Ez mindenképpen a "puding próbája",
hisz most dől el, hogy jó úton haladok-e, érdekli-e az embereket amit
eléjük tárok. A visszajelzésekről még korai lenne beszélni, egyelőre
azzal kell foglalkoznom, hogy az emberek megismerjék a Tangram-ot.
Itthon már nagyon sok helyről kaptam pozitív értékeléseket, a Sziget
nemzetközi közönsége előtt pedig alkalmam lesz az eddigieknél szélesebb
körben is bemutatkozni.
-Három szerzői albumod is
megjelent már, ezekből válogattál az új albumra vagy teljesen új számok
hallhatóak a Highway Ambience-n? A Tangram előtti életemet
nyugodtan tekinthetem tanulási, útkeresési időszaknak. Amikor a
felkérés érkezett a lemezkiadótól, éppen egy lemez készítésének
végfázisában jártam, a MySpace oldalamon is ebből volt hallható néhány
szám. A szerződés másfajta megvilágításba helyezte a munkámat, hiszen
eddig nem volt külső nyomás rajtam, most viszont eladható terméket
kellett létrehozni, ami sokkal nagyobb önkritikát igényel. Így tehát
fogtam 5 korábbi számomat, ezeket kilencven százalékban átírtam,
modernizáltam, a maradék 7 szám pedig már az új albumra íródott, hogy
egységes, mégis változatos hangzásvilág szólaljon meg ebben az 50
percben.
-Miért ez a címe a lemeznek, Highway Ambience? Milyen hangulatokat, érzéseket fogalmaztál meg? Egy
debütáló zenész számára nagyon fontos, hogy megfelelően pozícionálja
magát a palettán. Nem mindegy tehát, hogy amikor meglátják a lemezt a
polcon (illetve az online lemezboltban), elsőre kialakuljon egy kép,
hogy miről szólhat ez az egész. A chill-out / lounge / ambient műfaj
mindig a háttérben maradó, gondolatébresztő, lazító zenékről szól, így
a Highway Ambience cím egy lehetséges "fogyasztási módot" ajánl:
kapcsold be egy hosszabb autóúton és tedd színesebbé az utazást.
Természetesen minden számnak megvan a maga története, ami az én
adalékom a zenéhez. De igazából azt szeretném, ha minden egyes hallgató
a saját hangulatait hallaná bele, a "saját filmje" játszódjon le a
lelki szemei előtt.
-Az „Előre nézz!" vizuál-csapat kísér el a fellépésekre. Nem akármilyen vetítéssel egészítik ki a produkciót… Mesélj róluk! -Az
"Előre nézz!" ötlete a testvéreim fejéből pattant ki, amikor egyre
inkább kiderült, hogy a koncertek sikere fele részben azon múlik, hogy
milyen vizualitás párosul a hallott zene mellé. Dávid és András két
teljesen különböző látásmóddal készülnek fel egy-egy vetítésre és még
én is meglepődök, hogy miket látnak bele a zenémbe... Bátyám főleg a
videofilmes részeket csinálja, öcsém, aki vizuális művészettel
foglalkozik, ő a videora kevert effekteket, különleges fotókat,
animációkat gyártja, de néha szerepet cserélnek. Sokat segít ez a
"családi kötelék", mert ismerjük egymás igényeit, ízlését és
mindhármunkban megvan a saját feladatához szükséges kreatív erő. Ők nem
szólnak bele zeneszerzési munkába cserébe én sem kötöm ki, hogy a
közönség mit lásson az előadások alkalmával.
-Weblapodon belehallgathatunk dalaidba, de honnan lehet legálisan letölteni/megvásárolni azokat? Egyre
több helyen lehet kapni digitális formátumban a lemez trackjeit,
külföldön elsőként a Junodownload tette hozzáférhetővé, míg a magyar
siteok közül a Songo.hu vette fel a kínálatába először a Tangram
debütáló lemezét. Augusztusra már mintegy 160 külföldi és magyar online
zeneáruház fogja árulni, beleértve az iTunest is, amely a legnagyobb
mind közül. CD formátumban augusztus végétől lehet a nagyobb áruházak
zenei részlegén megvásárolni. Aztán nyilván az eladásoktól függően
alakul, hogy külföldön is érdemes-e belevágni a fizikai terjesztésbe.
-Szerinted melyik fontosabb megjelenés a kézzelfogható cd vagy az internetről letölthető mp3? Ma
éppen változás megy végbe a zenei piacon, abban az értelemben, hogy a
CD eladások mélyponton vannak, éppen ezért választottam azt a
megoldást, hogy a digitális terjesztés - ami a leg költséghatékonyabb
megoldás - legyen az elsődleges médium. Nyugaton ennek már befutott
gyakorlata van, itthon még gyerekcipőben jár a dolog, de úgy érzem,
hogy mivel a zene minőségét nem befolyásolja az mp3, és így talán több
emberhez juthatok el, mindenképp jó választásnak tűnik. A
koncertélményt pedig úgysem lehet semmivel sem pótolni!
|