Szabadtéri helyek révén, fel-feltűntek a minitopos csini lányok, akik minden bizonnyal az esti szett összeállítása előtt nem néztek időjárás-jelentést, így az éjszaka folyamán kénytelenek voltak eldönteni, hogy némi alkohollal fűtik fel magukat, vagy egy kedves fiatalember karjaiban keresnek menedéket. A csajokra nézve igazi nyári feelingje volt az embernek, arról nem is beszélve, hogy az előbb említett nőszemélyeknek köszönhetően a srácok is megszabadultak felsőruházatuktól, így teljesen jogosan, mindkét nem képviselői pohárról-pohárra öntötték magukba az akciósabbnál akciósabb italokat.

Ezek a motívumok mindhárom helyen megfigyelhetőek voltak, igaz eltérő korú és stílusú embereknél.
Míg a Zöld Pardonba már a bejutás is nehezen ment, részben a százasváltások, részben a nagy érdeklődés miatt, ez a Chachachaban nem jelentett problémát. A Zépébe nem volt meglepő, hogy ennyi tini akarta végigtombolni a nyár első Péterfi Bori koncertjét, hatalmas buli kerekedett, és a legtöbben hajnalig mulattak.
Akiknek pedig nem volt elég a csütörtöki buli, azok az út túloldalán szórakozhattak másnap a teljesen megújult Rioban. A kissé hűvös idő miatt, a buli kezdése enyhe volt, de mint mindig, az éjszaka közepére megtelt a hely táncoslábú fiatalokkal, akiknek aztán hajnalhasadtáig szólt a muzsikaszó.
Akik mégis úgy döntöttek, hogy nem a Petőfi-híd közelében töltik az éjszakát, a Margitszigeten bálozhattak egész este, pontosabban mondhatni délelőttig. A péntek est dresscode-ja a Nyulak és Vadászok volt, igaz sokan otthon hagyták a fegyvereiket és pamacsos farkincájukat, de még számukra is mámorosan telt az este. Egyébként meg mi más idézhetné legjobban az igazi nyári hajnalokat, mint egy hatalmas Cha-cha-chas buli utáni fetrengés a Duna parton.

Kattints a képre és nézz ZöldPardonb NYITÓ fotókat – szembelógó hajak és fültágítók minden mennyiségben!

Szombaton nyitott a Holdudvar. Óriási hangulata van azoknak a helyeknek, amelyeknek története van. Így van ez a Holdudvarral is, amelynek históriája a XIII. századig nyúlik vissza. Nem, nem egy bődületes elírásról van szó tény, hogy akkoriban épült a johannita vár, amelynek a romjai még a XIX. században is látható volt a helyszínen. A XX. században hányatottsorsú épület volt, a Margit-szigetnek eme szelete, ahol 1868-ban épült fel egy neoreneszánsz stílusú casino, a neves Ybl Miklós tervei alapján. A II. világháború után igen csak méltatlanul bántak vele, de néhány éve, amikor a Holdudvar átvette a létesítmény üzemeltetését, már látszott, hogy itt valamit nem lebontani fognak, hanem a régi fényét hozzák vissza. Úgy néz ki, hogy a patináns casino a XXI. század nagyvilági életének is helyet tud biztosítani. Az április 18-i megnyitó buli alkalmával azt vettük észre, hogy nem ám lelakott, de igen csak felújított állapotban, rendezettebben, még a tavalyinál is magasabb színvonalon szórakoztat minket a hely.
Az adottságok rendkívüliek: lehetőség van igazi kultúrsznob eseményekre, kiállításokra, beszélgetésekre, filmvetítésekre, a DJ lehet bent és kint, táncolhatunk, vacsorázhatunk, a füves részen akár pokrócra is
heveredhetünk, és persze berúghatunk.
Az objektum megközelíthető sétálva a Margit hídról, bringával – , a rengeteg bringatároló igazán kellemes
csalódást szerez, minden bringás lábúnak-, autóval nem, de busszal igen. Az, hogy a bringások szeretve vannak, nagyon nagyot tud dobni a helyen, de hogy még a mozgásukban korlátozott emberekre is gondolt a személyzet, és akadálymentesített, igazán szívmelengető. Ha bébid van se keseregj, itt tisztába teheted, mert van pelenkázó. Ha ebbel érkezel beviheted, ha játszani akarsz, tessék csak tessék: van csocsó, petanque, ping-pong, de ha nagyon modern vagy, hát hozz laptopot, mert free a wi-fi.

Sör: 450-650 forint a csapolt, az üveges akár 900 forint is lehet
Bor: 361-tól a csillagos ég
Enni tudsz, rendesen.

Kattints és nézz fotókat a Holdudvarról!

Nyáron a miénk az egész Erzsébet tér, és lent ott a Gödör. A város szíve közepén elterülő, kis túlzással egy négyzetméternyi zöldet, midenki használja és imádja. Mindegy, hogy lent vagy fent. Szeretjük. Munka után minden út a Gödörhöz vezet, ahol ülhetünk egy mesterséges – fürödni tilos – medence partján, félhetünk a
gördeszkával és korival furcsa mutatványokat produkáló kiscsávóktól, hajlékonyan kerülgethetjük a csöviket,
nézhetünk nagyot egy-egy hisztis kisgyermek lármás fején, és eldönthetjük sokadszorra: “Soha nem lesz gyerekem!”. Persze megbeszélhetünk randit, vagy csak leülhetünk valamelyik aluminium székre várva a fröccsünket, ami sose érkezik meg.
A Gödörnek aurája van, nagyon-nagyon pozitív kisugárzással. A Gödröt szeretni lehet csak, egyetlen dolog van már csak hátra, hívjuk meg a városunk vezetőit és igyunk velük egy hideg sört, hadd lássák milyen jó itt,
háta lesz még töb is, és nem kell több ezer másik emberrel nyomorogni ezen a kis placcon!
A nyomorgás egyébként kifejezetten jót tesz az ismerkedési hatékonyságnak, mert képtelenség úgy elmenni egymás mellett, mint a város többi részén, hiszen itt bizony kénytelen vagy ránézni, majd mosolyogni a másikra. Ja, néha kicsit kényszeredettek ezek a mosolyok, hiszen a budinál sorban állva, várva az összemindenezett csészére, és előre tudni, hogy nem lesz áram, nem lesz papír, elég nagy para tud lenni. De aztán, ha túlesünk a
megpróbáltatáson – amit végül csak magunknak köszönhetünk – beállhatunk a mindig hosszú sorba, a pulthoz, ahol mire kiadnak egy melegszendvicset az kihül, és mire egy sör megérkezik meg is poshad.
Ennek megfelelőek az árak is, kicsit igénytelen, kicsit szocreál, de hát a miénké, na.

Sör: 500 körül
Bor: 360 decije
Kaja: melegszendvics, répatorta

Jó idő van, irány Budapest legmagasabb kocsmapontjára: a Corvintetőre. Ha ki akarsz ülni a város tetejére, ahol már nincs szmog, de hallani a zajt, és sok-sok külföldivel akarsz hetyegni, akkor irány a Corvin áruház teteje – Blaha -, a Corvintető szabad ég alatti része. Jó hely? Szockó, nem túl nagy, viszont annál drágább, de mindig tele van. Szeretnivaló hely. Hogy miért? Mert nem egy autentikus kocsma helyszínről van szó, hanem a posztkommunista áruház tetejéről, amely sosem funkcionált szórakoztató egységként, így eléggé vicces érzet, ami ott fent van. Ráadásul, ha elered az eső nem kell menekülni, csak néhány lépcsőfokot kell lemenni és máris egy jóval nagyobb tér ad helyet a mulatsághoz.
Kell ennél több? Blaha Lujza szelleme, a tömegközlekedés szíve csücske, bármerről jöhetsz, bármerre mehetsz, itt át kell kelned. Jó ülni a város tetején, hallgatni a zenét, sörözni és figyelni a szomszéd asztalnál ülök idegen nyelvét.

Sör: 550
Bor: 380
Kaja: nincs

Helyek, amiket várunk, szeretjük, és gyakran látogatjuk: West-Balkán (mikor?), Kuplung, Mumus, Romkert (nyitás április 24.), Mokka Cuka, Szimpla, Szóda, Sirály, Instant, Dűrer-kert, A38 tetőterasz… Róluk még írunk!

Ütős nyárindító hétvége volt ez, és őszig tovább iszunk, beszélgetünk, bulizunk – szinte minden nap, itt Budapesten.