A világon kétféle ember létezik. Egy, aki harcos típus és az igazságért harcol szakadatlan, még akkor is, ha hatalmas akadályokkal kell megküzdenie, míg a másik típus, aki szimplán elfogadja egy másik ember igazát, független attól, hogy valós-e vagy sem. Számomra Szendi Gábor a tökéletes harcos típust testesíti meg, aki állandóan kap hideget-meleget, jelenleg éppen Boldogtalanság és evolúció című könyvének apropójából.

A Boldogtalanság és evolúció lényegében Szendi Paleolit táplálkozás című könyvének továbbgondolása. Véleménye szerint az ember nem a modern életmódra van kiképezve, hanem számunkra a paleolit kori táplálkozás lenne a legideálisabb, nem pedig a szénhidrátokkal telített, zsírban tocsogó ételek habzsolása. Hogy is néz ki a paleolit étrend? Hát csak szimplán képzeljük magunk elé a paleolit kori embert. A férfi halászott, vadászott, míg az asszonyok gyűjtögették a zöldségeket, gyümölcsöket. Mivel a földművelés akkor még nem dívott, így a búzaféléket, hüvelyes zöldségeket kicsukhatjuk a menüsorból, éppúgy, mint a tejtermékeket, hiszen az állattenyésztés is régebben vált divattá. Összefoglalva, 60% fehérje és 40% ZÖLDSÉG (vagy gyümölcs) lenne az ember számára ideális étrend kinézete. Na most ehhez képest hogyan táplálkozik egy modernkori ember? Hát ööö finomított szénhidrát – szénhidráttal, leöntve cukros öntetkével. Zöldség? Ja az nő a kertbe, de minek? Majd eszünk a Mekibe vagy betolunk egy pizzát útközben. Mindig felnevetek, mikor meglátom egy bizonyos pizzázó étlapját, mely szerint az, hogy zöldséget raknak a pizza tésztára már fitness lesz. Komolyan elhiszi ezt bárki is? Na de visszatérve a könyvre. Szendi minden modernkori betegséget egy úgy nevezett gyulladás elméletre alapoz. Mindenki hallhatta már ezerszer, hogy jaj ez a stresszes élet az oka mindennek, azért van annyi szívroham, szívbetegség, biztos nem attól, hogy a munkából hazaérve, a szanaszét panírozott husikát esszük sült krumplival, melyet egy cukorban dúskáló tortaszelettel koronázunk meg. A gyulladás elméletet úgy tudnám elképzelni, hogy van egy aranyközépút az emberi szervezetben, melyet pozitív és negatív hatások is érnek. Pozitív mondjuk, ha sportolok, salátát eszem, negatív, ha cigizem, alkoholt fogyasztok és cukros, finomított szénhidrátokkal bombázom a testem. Mindenki könnyen realizálhatja, vajon egy átlag modern ember életmódjában a pozitív vagy a negatív dolgok lesznek-e túlsúlyban. Ugyanis minden ilyen, kisebb vagy nagyobb negatív hatás gyulladást képez a szervezetünkben, melyek sajnálatosan összeadódnak és kialakulnak a modernkori átlag betegségek, mint az inzulinrezisztencia, metabolikus szindróma, depresszió, szívbetegségek vagy akár a rák. P

ersze a táplálkozás mellett felbukkan egy másik fő probléma is: a mozgásszegény életmód. Ismét visszautalva a paleolit kori emberre, elmondható, hogy akkoriban több kilométert is mozogtunk naponta. Ma mi is történik pontosan? Hát igen bemész a munkahelyre és ülsz 8 órát a gép előtt, hazaérve meg már megmozdulni sincs erőd. De mire fel is megy itt a hasonlítgatás a paleolit emberhez? Azon apropóból, hogy az akkori emberhez képest szinte alig változott a génállományunk, és szintén az akkori ember volt képes arra, hogy olyan szintre fejlődjön, amelyen jelenleg vagyunk. De gondoljunk csak bele, hogy a mai táplálkozásunkkal és életmódunkkal fogunk is valaha olyan gyorsasággal fejlődni, mint egy paleolit ember? Nem valószínű.

Szendi Gábor szerint: „ A boldogtalanság nem végzet, csupán elhibázott életmód.” Ha nem hiszed, tégy egy próbát, de kezdetnek olvasd el a könyvet, megéri. És, hogy miből gondolom? Hát abból, hogy én is egy átlag modern ember vagyok, és nálam már 18 évesen felfedeztek egy modernkori betegséget. Talán én is vagyok az élő példa, hogy egy mai átlag életmóddal, milyen betegségeket hozhatsz a saját fejedre…