Még a sztárparádé sem segít rajta, pedig olyan nevek tűnnek fel benne, mint Benicio Del Toro, Anthony Hopkins, Emily Blung, meg Hugo Weaving. Mégis, az ember csak csodálkozik, hogy adhatták ilyen filmhez a nevüket. Az egy dolog, hogy a farkasember-mítoszról már nem nagyon tudtak új bőrt lehúzni, meg hogy a történet megírásakor sem erőltették meg magukat az alkotók. A horrorfilmeknek kevés kivétellel nem a csavaros sztorijuk az erősségük. Ezt a Farkasembert viszont egyértelműen ijesztgetésre szánták, nem pedig könnyed „mutánsos” szórakoztatásra vagy valamilyen mondanivaló kifejtésére – ez csak egy szimpla horror akar lenni. Csakhogy még annak is gyenge.Legalábbis ahhoz képest, hogy valószínűleg nem „ZS kategóriás” attrakciónak ugrottak neki ennyi kiváló színésszel és ekkora költségvetéssel. Mégis a legergyább ijesztgetésekkel manipulálnak, a hirtelen hörrenésekkel, a „jajj, csak a kutya volt az” jelenetekkel, a XXI. században igencsak alacsony színvonalúra lőtt CGI trükkökkel. Ráadásul kiábrándító hibák, bakik is maradtak benne szép számmal. Kezdve azzal, hogy – bár a holdciklusok miatt az időnek igen fontos szerepe van elvileg – nem változik semmi, ugyanazt a késő őszi díszletet látjuk végig, egészen addig, hogy ezt is elbénázzák: a szanaszét szűrőzött sötét felvételek egy részén a téli időjárás helyett vidáman csillogó, nyári napsütésre, és a szellő által lengetett lombos ágakat fedezhetünk fel. Igaz, a képmanipuláció miatt randa szürke színben, fénytelenné varázsolva.

Ezek az apró – és nagyobb – igénytelenségek azért maradhattak benne, mert a forgatás során rengeteg probléma akadt. Ezt persze lehet tudni annak, akit érdekel – de aki csak beül a filmre, azt nem hatja meg, hogy mi az ok, egyszerűen csak leszögezi a tényt, hogy nem tetszik neki.A hangulat, a díszletek, sőt a történet egyes elemei egyébként véleményem szerint Tim Burton rémmeséjét, az Álmosvölgy legendáját idézik. Az is egy régi, félelmetes legenda újraélesztéséről szól – a fejetlen lovas helyett most a farkasember kapott új, „csillogóbb”, modernebb köntöst. A helyszín, a környezettől elzárt közösség, múlt század végi falu is hasonló, mint ahogy a rejtély megoldására „kívülről” érkező főszereplő idilli emlékei mögött rejlő sötét, fenyegető árny előtörése is. A képi világ is szinte koppintás lehetne – csak éppen ebben azért Tim Burton sokkal-sokkal jobb. Meg abban is, hogy ő képes egy kis humort – sőt, abszurd humort – csempészni még egy véres-marcangolós, sötét hangulatú moziba is, míg a Farkasember rendezője, Joe Johnston nagyon kevés ehhez.

Ötlettelen, sivár mozi ez, és bár a belek, meg a letépett végtagok szép számmal szerepelnek, mégsem sikerül rendesen megijesztenie sem – úgyhogy még a rettegés szerelmesei, a megrögzött horrorrajongók is kereshetnek más szórakozást…

rendező: Joe Johnston
szereplők: Benicio Del Toro (Lawrence Talbot), Sir Anthony Hopkins (Sir John Talbot), Hugo Weaving (Aberline),Emily Blunt (Gwen Conliffe), Geraldine Chaplin (Maleva), Art Malik (Singh), Elizabeth Croft (Ophelia), Sam Hazeldine (Horatio)