Az elmúlt 5 évben felléptek Csehországban, Hollandiában, Horvátországban, Olaszországban, Belgiumban, hallhattuk őket a Szigeten, vagy a kapolcsi fesztiválon. Virtuális világzenének nevezik alkotásaikat, a dalokat balkáni, afrikai, törökországi, latin-amerikai zenei hatások jellemzik. Két albumuk jelent meg eddig, Kiss Erzsi Music (1998) és Deladela (2001) címmel, de készen van a legújabb, megjelenés előtt álló korongjuk is.
A koncert este 8-ra volt beharangozva, de fél kilencig teljes nyugalommal üldögéltem a Trafó kávézójában és rezignáltam hallgattam a színpad összeszerelési munkálatok "meghitt" zaját. A kis csoportokban összegyűlt társaságok gyanútlanul beszélgettek a szomszéd asztaloknál… Mikor végül megnéztem, mi a pálya, kiderült, hogy a koncertteremben lelkes rajongók tömegei fürtökben lógnak le a széksorokról, és a színpad széléig folydogálva nem a Trafó munkatársait bámulják együttérzően, hanem a vászonra vetített újhullámos német rövidfilm köti le a figyelmüket. Az alkotók egy elhagyott raktárhelyiség hajdanvolt kellékeibol összerakott szocreál-ledöntős-dominó sikeres kísérletét örökítették meg. Hááát… érdekes volt. De legalábbis roppant vicces. A film zajos effektjei mindenestre előzenekarként funkcionálva ráhangoltak minket a koncertre.
A mélyen intuitív zene eredeti előadásmóddal párosul. A zenekar messze legmeghatározóbb egyénisége, természetesen maga Kiss Erzsi, aki csodálatos dolgokat művel a színpadon. Jóval több ez, mint kellemes dallamok interpretálása, szuggesztív, temperamentumos, vibráló egyéniségével, és vibráló hangjával rengeteg érzést közvetít felénk, néha drámai és végtelenül szomorú, máskor gyermekien játékos és szabad. Különleges hangját vokalistái, Kovács Linda és Szantner Anna erősítik, a zenekar további tehetséges, fiatal tagjai Sütő Márton és Szabó G. Hunor.
Ritmizáló szövegeik afrikai és ázsiai nyelveket imitálnak, Erzsi azonban gyakran improvizál ezzel is jelezve, hogy a mondanivaló szigorúan a zenében rejtőzködik. Mostanában Erzsi bátrabban énekel angolul, franciául, vagy olaszul is.
A zenekar másfél órán keresztül cirógatta hallószerveinket, változatos formációkban ringattak el minket, néha Erzsi egymaga improvizált a színpadon, máskor a vokalisták kíséretével nőikart rögtönöztek. Egy szám erejéig a fiúk is eldobtak a kezükből mindent, és megmutatták, hogy félszegen is baromi jó hangjuk van…
Ne hagyjátok ki a legközelebbi koncertjüket!