A hazai alternatív zene egyik legismertebb bandája hatalmas, 2-3 óra hosszú megakoncerttel köszöni meg nyáron rajongóinak az elmúlt 23 évet, ahol felcsendülnek majd a legnagyobb slágerek vendégszereplőkkel kiegészülve. Aki esetleg nem tud ezen részt venni, az is megnyugodhat, mert a tervek szerint ősszel megjelenik egy DVD a búcsúkoncertről, sőt ezzel együtt kiadnak egy cd-t is, ami az elmúlt évek alatt felgyűlt dalokat tartalmazza. De mi vezetett a feloszláshoz majdnem negyed évszázados együtt muzsikálás után? A nemrég Kossuth-díjjal jutalmazott frontember, Lovasi András elmondása szerint mára leginkább koncertező zenekarrá vált a Kispál és a Borz, és elmaradt az alkotás. Ezt mutatja az is, hogy az elmúlt hat évben nem jelent meg új albumuk. Márciusra tűzték ki az időpontot maguknak, amikorra össze kellett volna hozniuk egy új nagylemezt, ám mostanáig három szám készült csak el. Ehhez hozzájárul az is, hogy mindannyian elkezdtek külön projectek felé fordulni, és saját bevallásuk szerint együtt már nem írnak olyan jó dalokat, mint külön-külön. Nem szeretnének tovább a múltból élni, ezért úgy érzik, hogy itt volt az ideje meghozni ezt a nehéz döntést, amivel lezárul egy korszak, nemcsak a zenekar tagjainak, hanem a rajongóik számára is. Lovasi elárulta, hogy kicsit csendesebb időszak elé néz most, mert mind a másik zenekarával, a Kiscsillaggal, mind a Budapest Bárral kevesebbet koncertezik idén, de így legalább jut elég ideje arra, hogy elkészítse második szóló albumát.

A Kispál és a Borz 1987-ben alakult, és két évvel később már országszerte koncerteztek. Első lemezük, a Naphoz holddal címmel 1991-ben jelent meg, és onnantól kezdve megállíthatatlanul nőtt a népszerűségük, ontották a slágereket, a filmzenéket, nehéz is lenne mindent felsorolni. Sokat mondó talán az is, hogy eddig tizenkét nagylemezük jelent meg, illetve a zenekar fennállásának huszadik évfordulójára megjelentettek egy válogatás albumot.

Mára talán nincs is olyan fiatal, aki ne tudna legalább egy Kispál dalt idézni, hiszen olyan klasszikusnak tekinthető slágereket köszönhetünk nekik, mint például a Még egyszer, a Szívrablás, vagy a Hang és fény.