A Brazilok minden jószándéka és szívmelengető jellege mellett megállt a megtébolyodott humorú és a drámai Kusturica között. A bosnyák mester konkrét receptet adhatott volna, de nem sikerült élni vele. Így a jól elkapott helyzetkomikumok mellett a nagy melegre való tekintettel izzadságszagot érezni. Pedig volt egy esélyünk egy jó keserédes roma filmre.
„Ez a nap is egy jó kis kocogással kezdődött” – mondja a kezdő képsorok után a film főszereplője, Puporka Fingi (Lakatos Erik), és ezt a nevet talán ne elemezzük! Apró szépséghiba, hogy a kellemes reggeli kocogást a cigány kisfiút kergető kutyák idézték elő, máris két értelmet adva ezzel a mondatnak. Egy ilyen hozzáállás a filmhez, már ha ez következetesen végigmegy, igazán jót tett volna. Egyszerre vicces és szomorú; gyermekien ártatlan, ami közben rámutat súlyos társadalmi konfliktusok meglétére.
Mielőtt szörnyen szociológuskodó lenne ez a kritika, szögezzük le, hogy ez egy feel good movie, pedig látjuk a nagybetűs problémákat. Fingi szerint ez a hely, Acsa külső nyomortelepe a legszebb a földön, ez itt maga a Paradicsom, a boldogság. Itt minden tejföl. Ronádó – mert ez van a mezére írva – boldogsága ennél már csak akkor lesz teljesebb, amikor a helyi fociszerető polgármester, az évenkénti nyári futballbajnokság főszervezője, aki azt is tudja, hogy a négyes döntő igazából Final Four, szóval a polgármester bejelenti: idén „roma polgártársaink” is részt vehetnek a megmérettetésben. Fingivel ellentétben a falu nem minden lakójában okoz ez osztatlan örömet. Noha a helyi cigány fiatalok nem érzik magukat alkalmasnak a feladatra, a börtönből frissen szabadult Puporka Áron dacosan odacsapja a nevezési díjat a népiesen mulató polgármester elé.
Ez a dac van jelen a filmben, ami nem riad vissza a sztereotípiák bemutatásától sem, miközben lélekmelengető tud lenni. Néha ökölbe szorul a kezünk a kicsinyes alpolgármester rasszista bunkóságán, de ugyanúgy átüt a vásznon a dolog már-már propaganda módon didaktikus jellege, ahogy a helyi plébános (Bánki Gergely) mondja, a csatákat a pályán kell megvívni, nem azon kívül. Máskor gyorsan azonosulunk az egymást szerető és mulató cigány testvérekkel, s közben cinkosan összekacsintunk, amikor Fingi azt mondja: „De tudnotok kell, Áron nem azért volt börtönben, mert…”
A cikk folytatása ITT!
Hozzászólások