Különleges kiállítás egy különleges városról – néhány szóban így lehetne jellemezni a Pompeji történelmének legfőbb mozzanatait bemutató tárlatot. A Vezúv kitörésének áldozatul esett ókori város története világszerte ismert, ám a kiállítás rengeteg újdonságot rejt: az egykor pezsgő település mindennapjainak bemutatása után a vulkáni pusztítás maradványaihoz kalauzol.

„Élet és halál a Vezúv árnyékában”

Gondoltad volna, hogy a Kr. e. 79-ben katasztrófa áldozatául eső Pompejiben számos étterem üzemelt? Vagy azt, hogy amfiteátruma idősebb a rómainál? Rengeteg érdekességet ismerhetsz meg a városról, teremről teremre sétálva, míg el nem érsz a gipszbe öntött testekhez, amelyek egy része ugyan másolat, mégis hihetetlen atmoszféra lengi körül őket. A kiállításra belépve Poszeidon márványszobra – s egyben a kiállítás méretben (is) egyik legnagyobb látványossága – üdvözöl, falra vetve láthatod Pompejit, társadalmi életének fontos helyszíneit, amit a szombathelyi Savaria Múzeum ide illő kiállítási anyaga egészít ki.

A városi lakóházak homlokzati falán ritkán volt ablak, ezt pedig a házak felépítését ábrázoló rajzok és leírások mellett videókon is bemutatják. A kiállításon több monitoron különféle, Pompeji történetével kapcsolatos filmet vetítenek, egyebek mellett arról, miként tárták fel a láva alá rekedt testeket és arra is fény derül, hogy a kutatók szerint mi volt az elsődleges oka a városlakók halálának – mert akár hiszed akár nem, erre is több lehetséges válasz létezik. (Egy videóban kísérletet mutatnak be bizonyos tézisek alátámasztásaként.)

Tudtad, hogy Pompeji életében nem a vulkáni katasztrófa volt az első félelmetes történés? Kr. e. 62 és 79 között, azaz a Vezúv pusztításáig több földrengés is megrázta a vidéket, a források szerint azonban a helyiek között nem tört ki pánik, szinte hozzászoktak, olyan gyakori volt. A szegedi múzeum tárlatán ezzel kapcsolatosan is lesz felfedezni való, megtudhatod mivel magyarázták a földmozgást a helyiek. Láthatsz továbbá edényeket, serpenyőket, kandelábereket, festményeket, és már-már hihetetlenül modernnek tűnő technikával készült orvosi eszközöket, csak hogy néhány érdekességet említsünk.

Mondhatni mozi szobát rendeztek be a vulkánkitörés napját bemutató film számára, ami által tényleg képbe kerülsz arról, hogyan telhettek a tragikus véget ért város utolsó órái. Ezt követően már abba a terembe lépsz be, ami a kiállítás utolsó, talán legkülönlegesebb s egyben legmegrázóbb része, hiszen itt már a gipszbe öntött, nem csak emberi testek láthatók. Például egy vélhetően várandós nőé…

Amint azt már korábban írtuk, a kiállítás megszervezése önmagában rendkívüli, hiszen a Nápolyi Múzeumból kölcsönzött gyűjtemény először került közép-európai múzeumba. Természetesen mindezt hosszú szervezés előzte meg, a szállítás körülményeiről, a rendkívüli biztonsági intézkedésekről nem is beszélve. Csepp a tengerben, hogy a termekben állandó hőmérséklet és meghatározott páratartalom fenntartása szükséges. A Móra Ferenc Múzeum két évvel ezelőtt is óriási érdeklődés mellett szervezte meg „A fáraók Egyiptoma” című tárlatát, idei nagy dobása pedig több, mint 20.000 látogatót vonzott alig két hónappal a megnyitás után.

A Móra Ferenc Múzeumon kívül a Kass Galéria, és a Fekete Ház is otthont ad egy-egy Pompejihez kapcsolódó kiállításnak, utóbbi a gladiátorok világába enged betekintést (a Savaria Múzeum és a Nemzeti Múzeum gyűjteményének néhány ide kapcsolódó darabjával) és egy csak 18 éven felüliek által látogatható teremmel is várja látogatóit.