A Brooklynban született művész New Yorkban tett szert komoly ismeretségre. Andy Warhol, a pop-art irányzat képzőművésze figyelt fel munkáira 1980 júniusában a The Time Square Show-n. Hamar szoros barátság alakult ki közöttük és közös tevékenységük Basquait sikeres neo-expresszionista festőművésszé segítette.

Basquiat Manhattanben kezdte művészeti pályafutását 1977-ben, ahol SAMO (Same Old Shit – vagyis ugyanaz a régi szar) álnéven festett graffitiket a SoHo falaira. Nem volt nagy karrierista, ugyanis a középiskola befejezte után a barátainál élt és képeslapokat árult az utcán. Pénz hiányában nem tudott venni semmit, amire festhetett volna, így az utca adta lehetőségeket tudta magáénak. Értendőek ezalatt a falécek, a leharcolt hűtők és a kidobott székek.

A későbbiekben megmutatkozott belső merész és sajátos stílusa is, ami leginkább a koponyákra és halálfejekre emlékeztető arcokban nyilvánult meg. Ezeknek az alkotásoknak a színvilága csontig hatol a szemlélő látásán keresztül az elmébe és egy emlékezetes élményt hagy maga után. Festményei pontosan ezért képesek a mai napig is nagy hatást gyakorolni a modern festőkre. Műveiben fellelhetőek a Picasso vonások, de olykor egy kisiskolás hanyag rajzaira emlékeztetnek, ami valamiért mégis egyre bonyolultabb, ha az ember sokáig szemléli őket. Ugyanis a képein rengeteg szó és utcanév jelenik meg, de látszólag semmi értelme nincsen az egésznek. Pedig ő tökéletesen tisztában volt szimbolikájával, amit ősi sámán leszármazottjainak tudott be, egyfajta fehér mágiaként, ami élénken ott élt benne. Ez volt az ő hajtóereje.

Pályafutásának nyolc esztendeje alatt rengeteg hírességgel volt baráti kapcsolatban, mint Blondie és Madonna. Hirtelen érkezett életébe a siker és igen hamar eljutott oda, hogy saját műterme lehessen. Az eladott képeinek árából még azt is megengedhette magának, hogy ezer dolláros Armani öltönyben fessen. Ő maga sem volt tisztában azzal, hogy mekkora sikert ért el, bár Dennis Hopper és David Bowie ezt folyamatosan sulykolta neki, akikkel volt szerencséje együtt is dolgozni.

Ugyan nem az ő hatásukra, de igen mélyen belecsúszott a drogok világába is és rendszeres használója volt a kokainnak és a heroinnak. A két szert előszeretettel fogyasztotta egyszerre is. Halálának konkrét oka is kábítószer túladagolás volt, amit saját New York-i műtermében követett el 1988 augusztus 12-én.

Az MTV is szeretettel emlékszik meg róla olykor, ugyanis zenészként is megmutatta tehetségét. A Test Pattern és a Gray formációk frontembere volt, aminek köszönhetően Blondie: Rapture c. klipjében ő maga is feltűnik a DJ szerepében. A zenecsatorna előszeretettel mutat be részleteket a Downtown 81 c. filmből is, amit Glenn O’Brien készített róla még 1980-ban.

1996-ban egy önéletrajzi dráma is készült Basquiat – A graffiti királya címmel. A film tökéletesen bemutatja a festőművész életét és karrierjét, a kezdetektől a végig. Visszaköszön a filmkockákon rettentően hitelesen a magánélete és a kábítószer használatának kezdete is, aminek oka még gyermekkorára nyúlik vissza. Elvált szülők gyermekeként megismerhető az ő és három testvére sanyarú sorsa, az erre való visszaemlékezése. Ez, de leginkább barátnője elvesztése sodorta a drogok világába őt. Amint legjobb barátját Andy Warholt is elvesztette, úgy zuhant egyre mélyebben a depresszióba és vált menthetetlenül kábítószerfüggővé. Pedig ekkor már sikeres és elismert fiatal művész volt és nem szenvedett hiányt az anyagiakban.

Igen népszerű és dollár milliókat érő alkotásai jelenleg olyan hírességek tulajdonában vannak, mint Leonardo DiCaprio és Madonna. Basquiat halála után, mégis napjainkban kelt el egy cím nélküli festménye egy aukción, amelyért 110,5 millió dollárt fizetett ki Juszaku Maezava japán divatmágnás. Ő már korábban is vásárolt magának egy Basquait képet, amiért potom 57,3 millió dollárt fizetett ki.

Kétségtelen, hogy Jean-Michel Basquiat az első fekete művész, akinek ezen névtelen alkotása 1980 óta a legdrágább műalkotás. A festő egy legendát hagyott maga után.