Hirtling István színész, aki a darab mozgássérült főhősét alakítja a darabban, a keddi budapesti sajtótájékoztatón a történetet ismertetve elmondta, hogy teljesen lebénult Philippe állandó segítségre szorul, ezért ápolót keres maga mellé. Drisst, az ápolót Vadász Gábor játssza, akit Horgas Ádám, a darab rendezője ajánlott a szerepre a Békéscsabai Jókai Színházban való korábbi közös munkájuk után.
Hirtling István felhívta a figyelmet arra, hogy a Philippe Pozzo di Borgo regénye alapján 2011-ben készült francia film nagy sikerrel söpört végig Európán. Olivier Nakache és Eric Toledano rendezők alkotása mára kultfilmmé vált – tette hozzá.
Horgas Ádám, aki a darab rendezője, zeneszerzője, mozgástervezője és írója is volt, teljesen szabad kezet kapott a francia jogtulajdonostól a színpadi változat elkészítésére. Az alkotó elmondta: az Életrevalók számára olyan, mint egy népmese. A nehézsorban élő legkisebb fiú sztorija, aki bekerül egy mesésen gazdag helyre. A rendező szerint az elfogadás emblematikus történetéről van szó, amelyben izgalmasan ütköznek egymással a különféle karakterek. A testnélküli gazdag ember az európai kultúrát képviseli, míg Driss, az ápoló kimondottan izmos testalkattal rendelkezik.
A rendező kiemelte: a filmben a párizsi külvárosban élő, börtönből szabadult fekete fiú látható, a darabban Driss karakterét egy cigányfiú alakítja.
“Azt gondoltam, hogy olyan problémakörben kell megmutatni ezt a történetet Magyarországon, amely mindenkihez közel áll, miközben nem tér el a film eredeti szellemiségétől” – hívta fel a figyelmet.
A rendező hangsúlyozta: a darab rövid, filmszerű jelenetekből épül fel, a színészek több szerepet játszanak, maguk végzik a díszletezést is, miközben egyik karakterből a másikba váltanak át. A produkció további szerepeiben Zsurzs Kati, Szőlöskei Tímea, Kovács Dézi, Pletyi János és Szirtes Balázs látható.
Horgas Ádám elmondta: a darab zenei világa is a roma kultúrkört idézi meg, autentikus roma és dzsessz zenével. Megváltozott a film eredeti dramaturgiája is, például a rendező a bűnözői háttér bemutatására külön jelenetet írt, hogy megmutassa a nyomornegyed kriminalizálódását.
A színpadtechnikában vetítést is használnak, amelynek képi világa hagyatkozik a roma kultúrára és a berettyóújfalui, roma felzárkóztatással foglalkozó Igazgyöngy Alapítvány művészeti iskolájában született gyermekrajzok vetítésével egészítik ki a történetet.
Bank Tamás, a Játékszín igazgatója hangsúlyozta: az előadás ötlete Lőkös Ildikóé, a darab dramaturgjáé volt. “Ezzel a produkcióval azt szeretnék elérni, hogy az emberek több megértéssel legyenek egymás iránt, és hogy a nézők elgondolkodjanak a baratságon és a másságon” – hangsúlyozta.