Hiába rendelkezik mély tartalommal és hiába kérdőjelezi meg az amerikai álmot, Az alapító hibái miatt ellentmondásos filmélményt jelent. Nem ismerjük meg se a címszereplő Ray Krocot, se a McDonald’s kulisszatitkait – mondhatni, két aranyív között a padlóra esik.

A McDonald’sot két fivér alapította a negyvenes években, aztán egy chicagói férfi, Ray Kroc (Michael Keaton) futtatta fel az ötvenes években. Hármójuk, üzleti értelemben kettejük viszonya korántsem volt felhőtlen, az ötlet és a siker elvált egymástól. Ugyanakkor kétségtelen, az, hogy ma Magyarországon ehetünk mekis hamburgert, igazából Krocnak köszönhető. Még akkor is, ha nem ő találta ki.

Az alapító kiindulópontja az Arthur Miller által vázolt helyzet: Kroc szinte pontosan ugyanabban a cipőben jár, mint Az ügynök halála főhőse. Sikertelen utazóügynök nagy vágyakkal, aki mindig keresi a bombasztikus újdonságot. Motivációját azonban nem ismerjük meg. Feleségével (Laura Dern) folytatott beszélgetése szerint ő egyszerűen ilyen, és soha nem fog megváltozni. Igazán később se tudunk meg többet róla: válása, új szerelme, alkoholizálása megjelenik a történetben, de hangsúly és értelmezés nélkül marad.

A McDonald fivérekről alig tudunk meg valamit, sőt. Sokadik vállalkozásuk volt a hamburgeres büfé, de az nem világos, hogy mi a céljuk a vállalkozással, vagy épp miért okoz gondot nekik a terjeszkedés. Arról pedig pláne nem mutat semmit Az alapító, hogy az életükben milyen szerepet tölt be a pénz vagy a cég. Kulisszatitkokból is túl keveset hoznak nyilvánosságra, pedig az indulás bemutatása ilyen értelemben tökéletes PR-reklámlehetőséget jelentett volna a Mekinek.

A bővülés idején a McDonald’sot megtöltik a párbeszédek egyfajta különös amerikai küldetéstudattal. A film legrosszabb dialógusa szerint Kroc messianisztikusan tekint a logóban is megmutatkozó aranyívekre: az amerikai zászló és a keresztény vallás mellett ezek lesznek az Egyesült Államok azon jelképei, amelyek a családot szimbolizálják. „Tedd meg a hazádért!” – győzködi a fivéreket Kroc. Az értelmezésről azt hittem, valami vicc, de a főhős és a film is ezt teljesen komolyan gondolja.

Nehéz hova tenni az amerikai dimenziót, pedig az amerikai álom vagy épp annak kritikájáról szól a film. Az átlagemberek meggazdagodását elmesélő életrajzi drámák hosszú hollywoodi hagyományok mentén épülnek fel: az ötletgazda bátorsággal és elszántsággal legyőzi az állam vagy a társadalom akadályait, megküzd az irigykedőkkel és végül boldoggá teszi családját. Kitartás és elszántság – mint Ray Kroc mondja a negyedik falon keresztül a nézőnek (még egy állati erőltetett jelenet).

„Kié az érdem: aki kitalálja, vagy aki képes elterjeszteni?”

Az alapító egészen másképp és más véleményt mond az Egyesült Államok társadalmi szerződéséről. Kroc nem lesz boldog. Az ötletgazdákat megfosztják a találmánytól.

A cikk folytatása ITT!