1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8

A
harmadik Alien-t (Alien 3 – A végső megoldás: halál) egy feltörekvő, fiatal rendező, David Fincher jegyzi,
akinek 1992-ben ez volt az első nagyobb filmes munkája. Fincher a
hírnevét később a Hetedik, a Játsz/ma és a Harcosok klubja című
filmekkel öregbítette, korábban pedig olyan világhírű előadóknak
készített klipeket, mint például Madonna, Meat Loaf, vagy az Aerosmith.
A
film főszereplője Sigourney Weaver maradt, de rajta kívül feltűnt még
Charles S. Dutton, Charles Dance, Ralph Brown, Pete Postlethwaite, Danny
Webb és Lance Henriksen is. A széria leggyengébbnek tartott darabja
mintegy 63 millió dollárból készült, és noha profitja meghaladta a 160
milliót, a rajongói és kritikai vélemények messze elmaradtak a
vártaktól.

A történet ott kezdődik, ahol a második rész véget ért:
Ripley, Newt, Bishop és Hicks hibernálva utaznak a Föld felé a Sulaco
fedélzetén, mikor tűz üt ki a hibernálókamrában, és az űrhajó
automatikája kilövi a legénységet egy mentőkabinnal. A kabin a Fiorina
161-es büntetőtelep-bolygón csapódik be, és csak Ripley éli túl a
balesetet. A telepen kivétel nélkül dupla Y-kromoszómás (extrém
erőszakos) férfi fegyencek élnek, egy nő érkezése ezért alapjaiban
forgathatná fel az életüket, így a telep vezetője egy mentőcsapatot kér a
Földről, hogy vigyék el Ripley-t. A nő a mentőkabinban felfedezett
savnyomok láttán aggódni kezd, hogy valamelyiküket megfertőzte egy
idegen arctámadó, ezért megkér egy orvost, Clemenst, hogy boncolja fel
Newt holttestét, ám nem találnak semmit. Eközben az arctámadó ráugrik
egy kutyára, és miközben Newt és Hicks hamvasztásos temetését tartják,
kifejlődik belőle egy idegen, amely a kutyákra jellemző tulajdonságokkal
bír, és hamarosan el is kezdi szedni az áldozatait. Mivel a telepen
nincsen fegyver, egyedül abban bízhatnak, hogy minél előbb megérkezik a
Weyland-Yutani Társaság mentőhajója.
A rabok Ripley vezetésével
csapdába akarják csalni a lényt, ám a próbálkozás katasztrófával
végződik, és még többen halnak meg. Közben Ripley rájön, hogy őt azért
nem bántja az idegen, mert egy Királynő-embrió fejlődik a testében. Arra
is rá kell jönnie, hogy a Társaság az idegenért jön, nem azért, hogy
megmentse a túlélőket. A lényt végül sikerül becsalogatni a börtön
kohójába, ahol forró fémet, majd jéghideg vizet öntenek rá, és a
hirtelen hőmérséklet-különbség miatt az idegen darabokra robban. Nem
sokkal ezután megérkezik a Társaság mentőalakulata, akik megpróbálják
lebeszélni Ripley-t az öngyilkossági kísérletéről, ám ő beleveti magát a
folyékony fémbe, az éppen kikelő Királynő-embrióval együtt.

A
keményhangú kritikák elsődleges kifogása az volt, hogy a harmadik Alien
gyakorlatilag az első rész alapcselekményét követi, vagyis az emberek
egyetlen idegen elől menekülnek, ami ugyanúgy egyesével vadássza le
őket, mint Ridley Scott klasszikusában. Még a rögzített helyszín is
hasonló, csak most űrhajó helyett egy börtöntelepen vannak a szereplők,
amit szintén lehetetlen elhagyni, de ezt még megkeverték a nőt már
régóta nem látott, elszigeteltségükben egyfajta apokaliptikus vallásos
közösséget kialakító, kizárólag férfiakból álló társasággal, akiket
Ripley, mint egyetlen nőnemű ember, a jelenlétével az újbóli bűnbeesésre
csábít.
A film mérsékelt sikerét az a tény is jelentősen
befolyásolta, hogy – miként azt David Giller producer elmondta – a
harmadik részt senki nem akarta megcsinálni, de a stúdió ragaszkodott
hozzá, mert meg akarta ismételni A bolygó neve: Halál óriási sikerét.
Elkezdődött hát az előkészítés, és megkerestek különböző rendezőket a
projekttel, pl. Renny Harlint (Még drágább az életed, Cliffhanger), aki
ekkoriban még jó névnek számított Hollywoodban. Harlin elképzelése az
volt, hogy a történet az idegenek bolygóján játszódjon, de szóba került
egy orosz-amerikai hidegháborús konfliktus is (valószínűleg az ekkor a
Paramount-nál forgó Vadászat a Vörös októberre miatt). Noha még közel
sem volt végleges filmterv, a Fox mégis belekezdett egy Alien
3-reklámkampányba, ami nem kevés optimizmust feltételezett részükről.

Sigourney
Weaver sem volt oda a folytatás ötletéért, ráadásul Harlin nem is
ragaszkodott volna Ripley jelenlétéért a történetben, de a Fox kötötte
az ebet a karóhoz, míg végül a rendezőjelölt megunta a huzavonát és
kilépett a produkcióból. Ez idő tájt már tucatnyi író próbált összehozni
egy épkézláb forgatókönyvet, ekkor került elő a börtönbolygó ötlete is.
Noha egyetlen kockányi filmet sem forgattak még le és nem voltak
szereplők sem, a stúdió kitűzte a premier dátumát.

1991-ben végül
döcögve, de beindult a forgatás, mégpedig Vincent Ward-dal (Az emberi
szív térképe, Csodás álmok jönnek) a rendezői székben, viszont Weaver
csak úgy vállalta az újbóli szereplést, ha Ripley meghal – a Fox persze
nem győzött tiltakozni, de végül belement. A gondokat az is tetézte,
hogy az eredeti idegen-koncepciót kitaláló H. R. Gigert – noha új lényt
tervezett a filmhez – egyszerűen lehagyták a film stáblistájáról (amiért
a művész annyira megharagudott, hogy azóta sem állt szóba a stúdióval),
Stan Winston pedig akkoriban az Ollókezű Edward-dal és a Terminátor
2-vel volt elfoglalva, így nem ért rá. (A végleges idegen végül Ward és
Fincher egymástól független tervei alapján készült, de arról nincs
pontos információ, hogy ki találta ki a film híres kutya-idegenjét – dog
alien).

Már javában tartott a forgatás, mikor a stúdió
összekülönbözött a rendezővel, aki – a Fox szerint – nem dolgozott elég
„alienesen”, azaz jóval többet foglalkozott az emberi szereplőkkel, mint
az idegennel, így Ward fogta magát és lelépett, a stúdió meg a haját
tépte, mert eddigre már elköltöttek 10 millió dollárt, de még semmilyen
használható anyaguk nem volt. Ekkor szerződtették le David Finchert a
produkció élére, akinek első dolga volt kopaszra nyírni Ripley-t és
letette a voksát az űrbörtönös történet mellett.

A stúdió mindeközben
tovább folytatta dilettáns ténykedését, így például
költséghatékonyságra hivatkozva szinte naponta átíratták a
forgatókönyvet, majd Jordan Cronenwelth operatőrt lecserélték (Alex
Thompsonra), mert szerintük „túl lassan dolgozott”. Finchert is
próbálták minél rövidebb pórázon tartani, aki viszont igyekezett
ragaszkodni az elképzeléseihez, bár csak félgőzzel tudott dolgozni, és
remek atmoszférateremtő képességét sem tudta maximálisan kiaknázni (noha
derekasan próbálkozott). Végül háromhónapnyi forgatás után a Fox
ráparancsolt Fincherre, hogy az addig elkészült anyagból vágja össze a
filmet, ami persze hosszú és borzalmas lett, és egyáltalán nem tetszett a
stúdiónak, mert szerintük nem volt benne elég akciójelenet és
horror-elem. A rendező készített egy második vágást is, a hiányzó
jelenetek miatt azonban pótforgatásra volt szükség, pl. a film végére,
amikor a Királynő-embrió kirobban Ripley mellkasából. Ekkor már csak
alig egy hónap volt hátra a premierig.

A kritikusok iszonyatosan
lehúzták a filmet és a rajongók sem voltak oda érte, noha egyáltalán nem
lett annyira rossz, mint amennyire a stúdió állandó kotnyeleskedésének
következtében lehetett volna – hála Finchernek. Ismét bebizonyosodott,
hogy a pénzügyi döntéshozók nem feltétlenül jó filmesek, ill. hogy
Ridley Scott és James Cameron nélkül nem lehet Ridley Scott- és James
Cameron-filmet forgatni (ahogy pedig azt a stúdió akarta). Habár
lehetőségeit tekintve David Fincher igen szűk határok között tudott csak
mozogni, így is sikerült neki egy kellően nyomasztó hangulatú filmet
készíteni, amely stílusában hasonlít az elsőhöz, mert nagyobb hangsúlyt
fektet a szereplők közötti viszonyokra, ill. a közös ellenséggel
szembeni fellépés pszichológiájára, mint az akciókra és a horrorra.

Érdekes
újítás volt David Fincher részéről, hogy az eseményeket sokszor az idegen
szemszögéből (ún. szubjektív plánban) is láttatta, továbbá eleget tett a
stúdió azon kérésének is, hogy pakolja tele a filmet suspense-szel
(feszültségkeltő képi elemekkel), mindez pedig olyan módon hozott létre
dramaturgiai hatást, hogy a néző tisztában volt azzal, mi következik,
míg a szereplő nem (ellentétben az első filmmel, melyben a néző sem
tudta).
A Végső megoldás volt az első Alien-film is, melyben full
motion, azaz teljes egészében számítógéppel készített idegen szerepelt.
A digitális animáció ekkoriban azonban még gyerekcipőben járt (igazán a
Jurassic Park-kal indult be ’93-ban), ami néhol eléggé meg is látszik
az számítógéppel animált lényen.

A rendkívül fárasztó forgatás és a
lelombozó nézői-kritikai fogadtatás következtében Finchernek annyira
elege lett a Foxból, hogy mikor néhány évvel később felkérték a film
rendezői változatának elkészítésére a DVD-hez, teljes mértékben
elzárkózott, mondván, hogy leforgatott nyersanyag hiányában az eredeti
elképzelés kivitelezhetetlen, a stúdió ezért nélküle rakta össze a
bővített verziót, melyet ezért nem rendezői, hanem speciális változatnak
neveznek.

A film eleje szinte teljesen megváltozott: Clemens a
tengerparton látja meg a lezuhant kompról odasodródott Ripley-t. Berohan
vele a telepre, majd kiküldi a rabokat túlélők után kutatni, akik ökrök
segítségével kivontatják a mentőjárművet a vízből. Kimaradt minden
képsor, amelyben Spike, a kutya volt látható, illetve a mentőhajóban
mászó arctámadót sem láthatjuk.
A jelenetet, melyben Murphy ráakad a
kutyájára, teljesen kivágták, helyette azt látjuk, ahogy Murphy és Frank
egy döglött ökröt vonszolnak be a vágóhídra, amire korábban egy
arctámadó ugrott rá. Miközben felkötik a vágósorra, azt találgatják,
miért pusztult el az állat, végül Murphy rábukkan a döglött arctámadóra.
Ebből következően az idegen később nem a kutyából, hanem az ökörből kel
ki (így lényegében az egész dog alien-elgondolás értelmét veszti), és
hosszabb képsoron láthatjuk, ahogy a lény eliszkol.
A Clemens és
Andrews halála közötti jelenetet is jelentősen újravágták: miközben
Clemens és Ripley a betegszobában beszélgetnek, részletesebben láthatjuk
az idegen megérkezését a helyiségbe. Miután a lény megöli az orvost, és
Ripley kirohan a gyengélkedőből, az egyik ágyon a lekötözött Golicot
mutatják közelről, amint azt mondja: „Lenyűgöző!”. Ezután Clemens vére
ömlik ki az aknából, ahová a szörny húzta.

1 – Így született az Alien legenda
2 – Alien: Új lény született
3 – Aliens: akciódús folytatás
4 – Így született az Alien királynő
5 – Alien 3: miért bukott meg?
6 – A végső megoldás után: Alien4
7 – Alien 4: így készült
8 – Alien, mint franchise