A mindenkitől független színház

Fészek Színház - JEMOL (Budapest VIII. kerület, Orczy út 46-48.)
Egy Doors plakát, egy Amarcord VHS és egy Ady kötet. Mi bennük a közös? Ennyim van csupán. Egy élet összegyűjtött kincsei, összegzése...

Egy Doors plakát, egy Amarcord VHS és egy Ady kötet. Mi bennük a közös? Ennyim van csupán. Egy élet összegyűjtött kincsei, összegzése, minden, ami egykor fontos volt, elfér egy dobozban. Még négy évem van hátra az életből, s már most unom. Aztán persze van még legalább egy kincse mindenkinek, aminek nincs is a tudatában…

Van egy hely, na, nem pont a belvárosban, pár megállóval többet kell utazni (de az még mindig ez a város ám, csak már kevesen hiszik el róla) és nem annyira trendi a környék. De akit kicsit is érdekel a színház, és tudja, hogy az igazán izgalmas dolgok nem a „kő”-ben történnek, az vegye magának a fáradtságot és vándoroljon el az Orczy útra, a Fészek Színházba. Szerelemből épült, gyakorlatilag a semmiből. Ilyen kemény dolog ez az elhivatottság: ha tudod, akkor tudod, és az nem lehet, hogy valami mást csináljál. Soha.
Cziczó Attila író, rendező, megálmodó és mindenes is ebben a szellemben csinálja ezt a kis színházat, Jendrics Anikóval és persze az egész társulattal karöltve, hogy megszülethessen minden este valami, amit aztán sokáig cipelhetsz magaddal, nem csak a belvárosig.

A Fészek többek között arról (is) híres, hogy együtt játszanak a profi és az amatőr színészek, mely kategóriákat persze kikérik maguknak a színház művészei.

Az előadás, amit láttam, a Tájbrék pedig egy olyan darab, amelyet ha nézel, tudod, hogy most valami fontos történik, aminek te is a részese akarsz lenni és mindent megteszel, hogy tudj a darabbal együtt menni. S ha néha le is maradsz, tudod, úgyis utoléred majd, hisz’ úgy van kitalálva, nem kell aggódnod, hogy valamit elmulasztasz. Álom és valóság szabályos váltakozásai közt több, az egész emberiséget érintő, s napjainkban előkelő fontosságú kérdésre is választ kaphatunk: igen, lehet szeretni egyszerre Kosztolányit és Adyt, habár, egyikük csúnyán elbánt a másikkal. Van egy család vagy egy ország, mindegy is, hogy hívjuk, akit már a darab elején, szétcincálnak, majd összeraknak nagyhatalmak, majd ezt követően már önmagát kénytelen szétcincálni. Sikerült is neki.

Rossz hír a könnyű kikapcsolódást kergetőknek, dolog van itt ezzel! Olyan az előadás, mint a hagyma, sok-sok jelentésréteget kell lehámozni, s mindenki hazaviheti, amit kikapart magának. Amit megértett, amit lehámozott. Mert megéri.

S végezetül álljon itt egy versrészlet, mely összefoglalja, magyarázza és le is zárja az előadást:

Cziczó Attila: Van egy család (Tájbrék)
(részlet)

Van egy család,
Ágról szakadt.
Sírdogál
A Gellért alatt.
Duna partján
Lábát mossa,
Hogyha néha
Összefossa.
Piszokban
A gyémántja,
Fölé hajol,
Lehányja.
Nem az a kincs,
Ami fénylik.
Identitásukat
Féltik.
Az az övék,
Csak az maradt.
Szépgatyájuk
Széjjelszakadt.
Ez a család
Már nem szép.
Nincs is róla
Csoportkép.
Portrék vannak
Összevágva,
Egérfoggal
Körberágva.
Élnek-halnak
Halkan.

Share on FacebookTweet about this on TwitterShare on Google+Share on TumblrPrint this pageEmail this to someone

Színház

Találd meg a helyed!

mai bulik
buli helyek
kocsma/bár
étterem / kávézó / teázó
divat/design-shop
mozi
múzeum / galéria
színház
bubi - közbringa
gyorsétterem
dohánybolt
strand / fürdő / wellness
Az Antropos.hu térképet folyamatosan bővítjük, ha szerinted valami hiányzik róla, akkor ITT üzenhetsz a szerkesztőknek!

Hozzászólások

lap tetejére