James Gunn okos iparos, aki tudott szintet lépni A galaxis őrzői 2. segítségével – a második rész még az elsőnél is jobban sikerült: szupervicces, rendkívül kreatív, bár tény, hogy itt-ott kileng a szentimentalométer.

A nagybetűs szórakoztatással van itt dolgunk. Már A galaxis őrzői első része is remek móka volt, a folytatás azonban még jobban sikerült. Az egész filmet, tényleg az egész filmet végigröhögtük, és miközben durrogtak a humorpatronok, egymás után dobtuk be a szemcukorkákat is. A vizuális orgiát ráadásul megint hihetetlenül dögös filmzene festi alá: az Awesome Mix. Vol. 2. is tele van elévülhetetlen klasszikusokkal – nálam a sajtóvetítés óta csak ez szól.

A saját forgatókönyvéből dolgozó Gunn a történet szintjén is tudott fejlődni: A galaxis őrzői 2. az első rész botegyszerűségű sztoriját most valódi konfliktussal, a közel sem olyan fenyegető fenyegetést pedig hús-vér, még csak nem is fekete-fehér gonosszal helyettesítette.

A történet szerint a csapat már jól összeszokott, Peter Quill (Chris Pratt) és Mordály (eredeti hangja Bradley Cooper) folyamatosan oltogatják egymást, Drax (Dave Bautista) pedig jól mulat rajtuk – mi pedig Draxon nevetünk nagyokat, aki megint a legjobb poénok felelőse. Gamora (Zoe Saldana) még mindig nem vallja be, hogy esetleg tetszik neki Peter, Groot (eredeti hangja Vin Diesel) pedig szépen cseperedik. Na, ekkor jön be a képbe Peter apja, a beszédes nevű Ego (Kurt Russell), aki nemcsak szupermenő, de egy csodaszép bolygón él, és azt tervezi, hogy fiára hagyja minden örökségét – na, sejthetitek, hogy mindez túl szép, hogy igaz legyen. A végén a csapat azon találja magát, hogy megint meg kell menteniük a galaxist – döbbenet, de épp Nebula (Karen Gillan) és Yondu (Michael Rooker), az előző részek ellenlábasainak segítségével. Nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, a galaxis megmenekül – hőseink pedig közben még inkább családdá kovácsolódnak.

A cikk folytatása ITT!