Steve Rogers (Chris Evans) túl van a második világháborún, a Hydrával való leszámoláson és az idegenek New York elleni ostromán, amikor éppen Washingtonban azon lelkizik, vajon leszereljen-e. Amikor a S.H.I.E.L.D. -et megtámadják, Rogersnek nincs sok választása, és a Fekete Özveggyel (Scarlett Johansson) és Sólyommal (Anthony Mackie) az oldalán ismét bevetésre indul, hogy kibogozza a szervezet legbelső köreibe vezető szálakat.
A történet csak egy hangyányival jobb, mint az első részben, a főellenség azonban még mindig tökéletesen komolyan vehetetlen – s mint ilyen, az érdeklődésünkre sem tarthat túl nagy számot. Szerencsére a vörös képű Smith ügynök helyett egy igazi klasszis képviseli a rosszfiúkat, Robert Redford elegáns és elvetemült, kár, hogy egy abszolút felépítetlen összesküvés élén áll.
Amerika kapitány: A tél katonája (Captain America: Winter soldier) Robert RedfordEz lenne csak a kisebb baj, ha bírnánk Amerika kapitányt. Rogers azonban sótlan és humortalan, öreges és vonalas, minden hiányzik belőle, amiért imádjuk Tony Starkot (Robert Downey Jr.). Nem Chris Evans hibája ez, egyszerűen Amerika kapitány nem elég XXI. századi… Vannak azért erényei is persze, jóképű a fiú, ráadásul az erkölcs bajnoka, mindezeken túl pedig neki jutott a csapat filozófusa cím is: a film komolyan moralizál, mereng a szabadság mibenlétéről, és azt kell mondjam, nem is csinálja rosszul – kár, hogy csak parasztvakításnyi mértékben a sok popcorn mellé.
A cikk folytatása ITT!
Hozzászólások