A korábban már bevált formula, vagyis Cadik-Mango-Dizko Stu hármas végig egyenletes teljesítményt nyújtott, s bár a Just trackjei sorjáztak egymásután, ez több volt, mint puszta lemezbemutató: ilyen zenét Budapesten egyelőre nem nagyon lehet hallani sehol.
A hip-hop legfrissebb trendjét követve a darabokra szabdalt ütemek fölött alig akadt pár hangnyi dallam, folyamatosan búgó basszus, kifacsart effektek, és vokálminták adták az alapot. Ez a kvázi szűk terep is éppen elégnek bizonyult, a zene sodrása és a sűrű basszusok egyben tartották a tömeget. Mint mindig, a hajó most is remekül szólt, tiszta és erőteljes hangzást megfejelte a ritmusok lüktetése. A felosztás hasonlóan a korábbi fellépésekhez: Cadik laptopról nyomta az alapokat, amire Mango néha scratchelt, Dizko Stu pedig az elektronikát, olykor az MPC-t kezelte.
A trackek között szinte semmi pihenő nem hagytak, ostorcsapásszerű beateket még meg is szórták az MPC-n gyilkos pergőkkel. Mindamellett, hogy ez a zene meglehetősen „okos”, és nincs benne sem dallam, sem vokál, kifejezetten üdítő volt látni, hogy nem csak a kilencvenes évek ronggyá játszott tört ütem klasszikusaira képesek itthon bulizni; egészen emelkedett volt a hangulat. Ugyan néha kissé felbomlott az összhang hármójuk között, és Mangót például alig lehetett hallani, a zene elvitte az estét. Ugyanis a Just számai elég erősek ahhoz, hogy önmagukban, egymás után is képesek hatni, főleg, ha a beateken még tovább csavarnak egyet. Cadikékat Dorian Concept követte, aki egy órás szettjében képes volt lekövetni az őt megelőző future hiphop ösvényt, és a korábbi fellépéseivel ellentétben végre nem idétlen puttyogással felvizezett wonkyt nyomott, hanem korrekt instrumentális hiphopot, 2011-ből.
A szett végére izgalmas elágazásokat vett, eljutottunk egészen a dupsteppig, időnként fel is gyorsított, de végig megmaradt a felismerhető struktúráknál, olykor némi dallam is beszüremlett, a végét pedig a Blackstreet saját maga által elkövetett remixével zárta. Minden bizonnyal ez okozott a legnagyobb ovációt, de hát ez az a track, amire nem lehet cipőt bámulni és bólogatni. Kellemes, előremutató és zeneileg is nagyon erős este volt, igazodva a nemzetközi trendekhez, végre itthon is néha úgy érezheti az egyszeri partiarc, hogy része a világban zajló zenei folyamatnak.
Hozzászólások