Napjaink modern köztársaságának eszméjét az 1848-as, 1956-os, 1989-es köztéri események, vagyis az akkori forradalmárok utcai megmozdulásai, "utcai aktivitása", tiltakozásai, tüntetései alapozták meg. Következésképpen a köztársaság eszméjének "vizuális nyelve" sem lehet pusztán a történelemkönyvek lapjairól ismert, tablószerűen megjelenő, ezerszer látott, kanonizált szimbólumrendszer újra- és újraidézése. Ezek az átvitt értelemben használt vizuális jelek, jelképek ugyanis a történelemi események óta elmúlt idő során óhatatlanul egyre formálisabbá váltak.
A 485689 – A Szabadság útja köztéri design koncepció tehát megfordítja az ilyenkor szokásos logikát. Nem egy hagyományos, ám mára kissé kiüresedett, megkopott jelentésű jelképrendszerrel öltözteti fel a várost, hanem hétköznapi, urbánus jeleket, formákat és tárgyakat helyez át jelkép státuszba.

A 485689 – A Szabadság útja köztéri történelmi aktív emlékhely koncepció vizuális kommunikációját alapvetően a mozgás, pulzálás, végtelen folytonosság, az állandó történés, változás minél erőteljesebb érzékeltetése határozza meg. A terv az, hogy Budapestnek ez a frekventált helyen lévő területe a három esemény ünnepének bizonyos értelemben állandó, bizonyos értelemben visszatérő helyszínévé váljon. Tehát az év során több alkalommal is a város legfontosabb ünnepeinek színtereként funkcionáljon.

A 2-es villamos és annak vonala, összefogó elemként teremt állandó kapcsolatot a különböző történelmi események, azaz a koncepció különböző helyszínei között. A 2-es villamos szakaszán közlekedő szerelvények némelyike az esemény idejére matricaborítást kap. A felmatricázott villamosok a 485689 designkoncepció témáját adó történelmi események jelképeivé alakulnak. A villamosok olyan elemek szimbólumai lesznek, melyek mindhárom történelmi eseményben meghatározó szerepet játszottak. Ilyen elemek a tömeg, az áldozatok, a hősök, stb.
A különböző állomásokra érve, a pályán egymás mellett elhaladva mesélnek az eseményekről, utalnak azok létrejöttére, létrejöttük azonosságaira. A pályán folyamatosan mozogva új összefüggéseket, jelentéseket teremtenek. Mellettük állva, vagy a Duna túlpartjáról nézve őket, mindig más és más képet mutatnak, másfajta vizuális elemként működnek, és inspirálnak szabad asszociációra.
Budapest belvárosának két fontos megállója, a Lánc híd pesti hídfőjének két oldalán, a Roosevelt és az Eötvös téri villamosmegállók. Ezekben a megállóknak az utcai felületei, a 485689 – A szabadság útja közéri design koncepció részeként különleges grafikus díszt kapnak. Feliratok, idézetek, Eötvös, illetve Széchenyi arcképeinek felhasználásával, egyfajta monokróm jelként kerülnek a megállók és a sínek közötti átjárók felületeire. Olyanok, mintha nemzeti nagyságaink, az ő szellemüknek az árnyképei vetülnének a pesti flaszterre.

Az Eötvös tér és a Március 15. tér között húzódó sétálóutcán speciális média hengerek kerülnek felállításra. A hengerek óriás felületein főként kortárs közéleti személyiségek mesélnek arról, hogy mit jelent számukra a szabadság, a szabad élet.

A Március 15. tér az 1848-as szabadságharc emlékhelye. A vizuális kép főszereplője a téren látható Petőfi Sándor szobor átirata. A költő mintegy lelép a szobortalapzatról, a fejünk felől, hogy képletesen elvegyüljön a tömegben. Közöttünk. Alakja a téren megtöbbszörözve idézi meg a történteket. Petőfi szimbolikus alakjának sziluettjét formázó figuracsoportok a koncepció központi jelképének, a vonalkódnak térbeli megtestesülése is egyben. Az így létrejövő Petőfi kódok felületein korabeli versek, követelésszövegek, liberális manifesztumok kiemelkedő idézetei, korabeli ábrázolások, történelmi személyiségek, látképek, térképek, kitüntetések, jelképek, faximilék láthatóak.

Az Roosevelt tér az 1989-es események emlékhelyévé alakul át. A Magyar Tudományos Akadémia épülte előtt a kor jelentős eseményeinek fotóiból és dokumentumaiból álló installáció sorozat sorakozik fel. A Március 15. téren álló Petőfi kódfigurák installálásához hasonlóan itt is a vonalkód motívum kerül térbeli formaként bemutatásra. A kódok sziluettje ebben az esetben a magyar címer sziluettjét idézi meg. A rajta látható vizuális anyagot a határnyitás 1989, Nagy Imre és mártírtársainak temetése, Páneurópai Piknik, szoborpark, 1988-1989-es demonstrációk, a szovjet csapatok kivonulása, az első szabad választás, négy igenes népszavazás képei alkotják.

A tér az 1956-os események jelképes emlékhelye. A Kossuth Lajos téri villamos megállóban korabeli jármű látható, rajta szövegek és képek. A teherautó sziluett a többi történelmi emlékhely installációihoz hasonlóan a vonalkód térbeli megtestesülése. A teherautó felületein az 56-os tömeg képei, szövegek, illusztrációk, illetve Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról c. verse olvasható.